Mikor jön el egy párkapcsolatban az első pofon ideje? Levélírónk 3 hét után kapott egy laza fülest. Nem akkorát, mint amit Bud Spencer szokott osztogatni, de mégis megjegyezte, ugyanis lelkileg jobban megviselte, mint fizikálisan.
Nem rég ért véget egy kapcsolatom. Fél éven át leveleztem egy férfival. Az események pont összevágtak (rosszul) mert akkor még volt egy másik férfi is az életemben, bár távkapcsolat, de az már lecsengőben volt, így vágtam bele az ismerkedésbe. Terveim nem voltak, csak levelezni akartam. Azt írta, neki nem sokat számít a külső - nekem ez külön imponált, mert nem vagyok feltűnő jelenség, csúnya sem, átlagos vagyok. A pasi levélben közvetlennek és kedvesnek tűnt. Találkoztunk. Egyre sűrűbben. Aztán ment minden a maga útján.
Három hét után már úgy érezhette, meg vagyok fogva, nem kell több energiát fektetni a dologba. Gyakran ok nélkül kiabált és utasítgatott. A kioktatásait nagyon gyűlöltem, meg azt, hogy minden mondatomat kielemezte és belekötött, hogy „igen? És ettől nem érzed magad hülyének?” stb. kedves, építő kritikák. Ja, humorérzék: 0. Volt egy vitánk, pont az örökös kötekedéseivel kapcsolatban, amikor az ő drága lényét mertem kifogásolni, akkor ütött meg először - és utoljára is. Nem valami Bud Spencer-es pofont kell elképzelni, amitől berepültem volna a sarokba, csak koppant a tarkóm hátulról, nem fájt annyira, de megéreztem. Igazi pofonnak gyenge volt, meglegyintésnek viszont már erős. És igazán lelkileg jobban fájt, mint fizikálisan. Éreztem, hogyha most nem megyek el, hamarosan sűrűsödni és erősödni fognak ezek az ütések. Azért volt fura, mert nem vártam tőle, ráadásul ő nem egy mucsai gyökérzetű családból származott, ahol hagyomány az ilyesmi. Mellesleg a mi családunkban sem ismeretlen a pofon: szegény anyám nagyon sokat küzdött az apámmal, míg sikerült elmenekülni tőle. Akkor 9 éves voltam. Szóval, pont a gyenge pontomat találta meg. Szerintem neki kifejezetten nem is barátnő kell, hanem egy olyan bárki, akin edzhet… Végeztem vele. Ő viszont nem velem, még ma is írogat, az utolsó sms-ét fél perce töröltem ki.
Kérdések:
1. mit akar hangsúlyozni egy férfi, amikor megüt egy nőt?
2. túlreagálás volt-e részemről az, hogy elhagytam? Meg kellett volna értenem, hogy a férfi néha ilyen kis szeszélyes?
3. ezt az egészet túlságosan felfújom (merthogy ő ezzel védekezik még ma is). tényleg így lenne?
Nem nyafogni akartam nektek, csak tisztázni a dolgokat magammal, hogy nem én vagyok, aki kényeskedik. Csak van egy olyan hülye szokásom, hogy szeretem magam egy párkapcsolatban embernek és társnak tartani. Tudom, ez borzasztó sok elvárás…
---
Ha tetszett a poszt, kommentelj, ha viszont inkább saját élményekre vágysz, gyere a Csajok és Pasik társkereső oldalára. A több százezer ismerkedni vágyó közül sokan szívesen megismerkednének Veled. Nézegess fotókat, levelezz, böngéssz, flörtölj!
