Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! 27 éves vagyok, férfi. A történet röviden annyi, hogy nem rég megcsaltam a páromat. Mentségemre legyen mondva, nem volt tervezve, így alakult. Találkoztam azzal a lánnyal, akivel 8-9 évvel ezelőtt majdnem jártam, de nem jött össze, azt hiszem, azért, mert akkor volt már valakije, vagy csak kiszemeltje. Közben tartottuk a kapcsolatot, eleinte hetente váltottunk levelet, utána már csak évente 2-3 alkalommal. Úgy volt, hogy csak dumálni találkozunk.

Aztán ő felhívott magához – és ha nem megyek, azt félreértheti. És miért ne mentem volna? Abban még nincs semmi. Tudom magamról, hogy nehezen állok ellen a kísértésnek - ilyen vagyok – és az a kísértés nagyon kísértés volt, mert annyira nyomult, hogyha nem teszek semmit, azt hiszi, nem vagyok már a régi. Utólag vigaszul azt hoztam fel magamban, hogy nem voltunk házasok, tehát a megcsalás még belefér egy másfél éves kapcsolatba. Ennyit még neki is elnéznék. Annak nem láttam értelmét, hogy azonnal töredelmesen bevalljak neki mindent, hogy a találkozás átlépte a baráti határokat. A lánnyal nem mentünk tovább. Ő sem keresett és én sem. Mert ha találkozom vele és tovább megyünk (és ha találkozom, akkor tovább megyünk) az senkinek sem lesz jó. Bár lehet, hogy tudat alatt egy visszavágás volt a barátnőmnek, aki körül mindig lebzselnek a „ fogadott bátyusok” akiket néha magával is hoz, ha szervezünk valami programot, volt hogy hozzám hozta fel őket. Mivel a kapcsolat a bizalomról szól, és én sem szeretem a titkokat, elmondhatnám neki az egészet – csak a kérdés: változtat a dolgokon? Mennyire? Csak rontana szerintem.