Mik az elvárásai egy mai 30-as 40-es pasinak, aki még nem volt házas? Amikor azt írja, hogy komoly szándékai vannak, valahogy mindig kiderül, hogy maga sem érti saját magát.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
… hogy ne csak a nőket szidjuk, tudom, sok poszter rendszeresen hódol ennek a hobbinak. Másfél éve vagyok aktív társkereső, több kevesebb sikerrel, így leírnék pár tapasztalatot. Megfigyeltem, hogy az a pasi, aki sokat akar levelezni - esetleg a kapcsolatotokat is ezen a síkon képzeli el - az vagy házas, vagy impotens. Ők főleg szexuális témákban írnak, bár egyáltalán nem akarnak szexelni. A férfi az autóból az útszéli lányokat nézi, a mellett ülő nő meg a ruhájukat, meg az alakjukat, hogy „nézd már, milyen trampli”, de nem történik semmi - és ez a mentalitás simán átjön 3 bőségesen megírt e-mail-ből.
Ha házas: első körben nem árulja el, csak akkor, ha találkozó lehetősége merül fel. Akkor elmondja, hogy ellaposodott a szexuális élete, nagyon sajnáljam, és ha nekem így jó... Milyen nőnek lenne jó így??
Van olyan hapsi, aki foglalt, de még elfogadhatóan néz ki, viszont már benne van a korban, és csak a csáberejét próbálgatja, vagy a megingott önbizalmát csiszolná. Találkozóhoz már gyáva.
Van az ígérgető, aki 2 levél után már mindenre képes: ha akarsz neki adni egy esélyt, annyit tehetsz, hogy elhiszed, elhiszel mindent, amit mond, és bízol benne, hogy a végkifejlet nem okoz meglepetést.
38 éves, elvált nő vagyok. A legutóbbi kapcsolatom 1 évig tartott, és valahol örültem, hogy így alakult, mert a párom jó pár évvel fiatalabb volt nálam, és tudtam, hogy nem lenne egy nyugodt percem sem, nem is éltem bele magam, hiszen nem mellettem fog lehorgonyozni. A válásomat követően bukkant fel, teljesen spontán módon alakult, de a tények tükrében reális elképzeléseim voltak vele kapcsolatban: tart ameddig tart. Megkaptam azt a törődést és figyelmet, amire ezek után vágytam. Amikor éreztem azt a bizonyos "bizsergést", mindig visszarántottam magam a realitás talajára, és figyelmeztettem magam, hogy ne szeress bele. Inkább azt szerettem volna, ha ez a tűz szép emlék marad utána is, és nem éljük meg egy lecsengő kapcsolat minden rossz velejáróját. Úgy voltam vele, hogy: Végre újra van kiért csinosan felöltözni, adni magamra, szépnek lenni. Sajnos a férjem erre nem volt már vevő a vége felé.
És ezekből a szép emlékekből élve próbálom újra összerakni magam és kamatoztatni a megszerzett tapasztalatokat.
Ami foglalkoztat mostanában, elég sűrűn: mik az elvárásai egy mai 30-as 40-es pasinak, aki még nem volt házas, és amikor azt írja, hogy komoly szándékai vannak, valahogy mindig kiderül, hogy maga sem érti saját magát? Elsősorban férfiak válasza érdekelne!
