A barátnő el szeretné vetetni magát, de a pasinak más tervei vannak, és pár búcsúszex után szét is megy az álompár. Posztolónk arra gondol, hogy a nő csak azért ragaszkodik a házassághoz, mert a családjában ezt a példát látta, és úgy érzi, ez a megfelelő módja egy tartós kapcsolatnak. A férfi egyre inkább hajlik rá, és próbálja elhitetni magával, hogy nem csak a zsarolásnak enged.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves CsP!
Az én történetem: nem is olyan rég véget ért egy kapcsolatom és azóta úgy gondolom, hogy még egyszer az életben ilyen nem lesz. Az érintett hölggyel úgy jöttünk össze, hogy ő kezdeményezett, persze, a közös ismerősök közreműködésével. Ő 26 éves, és az elején elmondta, hogy neki pont az ilyen pasik, ahogy ő fogalmazott: a „kamaszos negyvenesek” jönnek be és milyen jó, hogy nem kellett keresgélni, mert úgymond, tálcán hozta neki az élet. Kapcsolatunk 1 évig tartott kb., és mondhatni csak boldogságban telt.
Részben miattam lett vége. Ugyanis hozzám akart jönni. Én meg nem akartam elvenni. Sokat töprengtem ezen. Végül békében váltunk el, de akkor még nem tudtam, hogy nekem később ilyen nehéz lesz nélküle. Próbáltam könnyedén venni. Utána még pár búcsúszex is megtörtént... Gondolom, abban bízott, hogy hátha meggondolom magam. A sok közös érdeklődés ellenére (azonos zenei ízlés, egyféle világnézet) jobbnak látta inkább elhagyni engem. Azt nem mondhattam neki, hogy jó volt nekem így, ahogy eddig, hiszen azzal lealacsonyítanám őt és szándékait.
Nem tudom, hogy van-e most valakije. Úgy érzem, ha felkeresném, hogy meggondolom az általa javasolt dolgot, akkor visszatérhet hozzám. De nem értem, hogy mit vár a házasságtól, milyen pluszt hozhat még, min változtatna, mit adna még, ami akkor nem volt meg köztünk?
Hiányzik. Nagyon jól esett, hogy fontos voltam valakinek, hogy valaki figyelt rám. De mással nem éreztem azt, amit vele. Így egyedül viszont egyre bizonytalanabb és zárkózottabb vagyok.
A kérdésem: ha hajlandó még szóba állni velem és ha nincs mellette senki, egyezzek bele abba, hogy elveszem? Persze, sok hónap eltelt azóta. Lehet, hogy úgy érezném később, hogy kizsarolt magának valamit, amit én nem akartam, de ez az egész még jól is elsülhet. Szerintem csak azért ragaszkodik a házassághoz, mert a családjában ezt látta, úgy érzi, ez a megfelelő módja a tartós kapcsolatnak. Kizárt, hogy az anyagiakra hajtana, mert ő mindig is jobban állt, mint én. Lehet, hogy tényleg csak a törvényes forma kell neki. Nem tudom.
