Minden férfit elüldözök

2017. május 04. 07:59 - csajokespasik

„Volt, aki falfehéren ment haza egy találkozóról... és utána írásban nem győzök bocsánatot kérni és magyarázkodni, de akkor már el vagyok könyvelve bolond nőnek” – amikor egy nőt brutálisan átver egy pasi, annak nyoma évekig megmaradhat. Eredmény: cinikusság, bizalmatlanság és sok-sok csalódás. Posztolónk, végső elkeseredésében, a szexközpontú kapcsolatokat keresi, hiszen ott a mélyebb érzelmek másodlagosak.

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

37 éves nő vagyok. Pár éve volt egy nagy, számomra még mindig kiheverhetetlen csalódás az életemben, amikor a, már-már vőlegényemről kiderült, hogy mellettem egy másik nőt is tartott, barátnői minőségben. Azt nem tudom, hogy a nő tudott-e rólam, mert ő okosan távkapcsolatban tartotta. Amikor ez kiderült – pár nap alatt és egy véletlen okán, de ez egy másik történet lenne - mondtam neki, hogy szedje a sátorfáját, köszönjön el minden közös ismerőstől és húzzon el a lakásomból, többet véletlenül se fussunk össze. Mindezt határozottan tettem, bár belül eléggé össze voltam törve. Nyomot hagyott bennem, mert azóta normális kapcsolatom nem volt. Sokat gondolok rá. Nem azért, mert hiányzik, csak az bánt még mindig, hogy mennyire megvezetett. Jobb, hogy időben kiderült, ez a lényeg, így én jártam jól. Amíg velem nem esett meg, nem hittem el, hogy ilyesmire képes egy ember és ilyen megtörténhet.

Annyira nyomot hagyott bennem, hogy okkal, vagy ok nélkül még mindig bizalmatlan vagyok másokkal, mindenkiről azt feltételezem, hogy hazudik vagy hazudni fog és ezen én újra csak veszíthetek. Ezzel elüldözöm a rendes férfiakat is. Ha valaki közeledik, én már reflexből lekezelő, cinikus vagyok, pedig nem akarok az lenni, ők meg persze nem tartanak ki sokáig. És igazuk is van. Volt, aki falfehéren ment haza egy találkozóról... és utána írásban nem győzök bocsánatot kérni és magyarázkodni, de akkor már el vagyok könyvelve bolond nőnek.

Mindenben és mindenkiben a hibákat keresem. Aki derekasan küzd és elvisel, még az is feladja egy idő után. Pedig nem voltam ilyen! Persze, hogy indokolatlan kifakadásokat látnak. Nagyon tudok szeretni és ragaszkodni valakihez. Nem is vágyom másra, csak hogy valakit őszintén szerethessek, és ne kelljen félnem, gyanakodnom közben. Már-már én magamat sem tartom többre, mint egy „átvert és sérült nő”, ez a legnagyobb baj. Próbáltam elengedni magam, de akkor meg csak ülök némán. Inkább nem szólalok meg.

Végső elkeseredésemben elkezdtem szexközpontú, csak alkalmi ismeretségeket keresni, hátha, ha így közelítem meg, könnyebb lesz, hiszen ott a mélyebb érzelmek másodlagosak, a többi meg vagy kialakul utána, vagy nem. Nincsenek kötöttségek meg kényszerek. Így talán jobban fel tudnék engedni, és kicsit feledtetné velem a múltat. Nagyon szerettem azt az embert, és örökké fájni fog, amit tett.

Próbálok az emberek szemében boldognak tűnni DE senkinek sem merem ezeket elmondani ! Szánalmasnak érzem a helyzetem, hogy nem tudok normális lenni. Nem akarok ilyen lenni.

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr712478811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása