„Azt hiszi, vesztesnek tartom, de ez nem igaz, mert nem az, csak össze kéne szednie magát” - a barátnő tehetetlenül nézi, amint a pasija lassan leépül az őt érő sorozatos sorscsapások miatt. Csak azt látja, hogy egyre jobban elfogadja helyzetét és belenyugszik. Segítséget, tanácsot nem kér, de legalább meghallgatja őket.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Azért küldöm be a történetem, mert kíváncsi vagyok, hogy más mit tenne az én helyzetemben. Mindketten fiatalok vagyunk. Nem élünk együtt. Neki úgy fél éve tiszta dráma az élete, mintha sorscsapások érnék egyfolytában, és ez kihatott a személyiségére is. Régebben magabiztos volt és jó humorú, aztán érte pár veszteség, melyeket most nem részleteznék. Nem kell elvárnia, hogy szüntelenül támogassam, mert nekem ez magától értetődő. Engem viszont teljesen ledöbbentett, hogy valaki ilyen mértékben képes átalakulni. Gyáva, szolgalelkű és megalkuvó lett. Nem vagyok anyagias, de mostanában egyre többször fordul elő, hogy én fizetek neki ezt-azt, közös programokon. Amikor mondtam valamit, amiből azt szűrte le, hogy most pont ezt vetem a szemére, inkább nem is találkozott velem, emiatt.
Nem állt szándékomban a tudtára hozni, de valahogy így sikerült. Erre később jöttem rá, amikor az okot kerestem. Azt hiszi, vesztesnek tartom, de ez nem igaz, mert nem az, csak össze kéne szednie magát, és azt látom, hogy egyre jobban elfogadja és belenyugszik a reménytelenségbe. Segítséget, tanácsot nem fogad el, csak meghallgat.
Jól esne, ha többet látnám. Ha kedvesebb lenne, és legalább az én törődésemet elfogadná. De inkább elzárkózik, a sebeit nyalogatni. Ezt büszkeségből csinálja? Régen minden tökéletes volt vele, teljesen kiegészítettük egymást. Most meg támadásnak vél mindent tőlem.
Sokszor főzök neki, vagy teszek el kaját, mert tudom, hogy neki otthon ez most problémás. Már ezt is vonakodva fogadja el. Látom, hogy sérülékeny időszakot él. Mindig gondolok rá, tudja, hogy számíthat rám, próbálok jó barátnő lenni még mindig, a kedvében járni.
Elvárhatom, hogy minden úgy legyen, mint az elején? Nálam nem változott semmi, ugyanúgy megdobban a szívem, ha tőle üzenet jön, vagy megérint. Sokat gondolok rá, hiányzik, ha nincs velem. Ha visszafordíthatnám az időt, semmin nem változtatnék, nem bántam meg, hogy megismertem.
