„Kocsma és meló: ebből áll most az élete. Ez sem lelkileg, sem testileg nem fenntartható életmód” - és nem csak a sörhas miatt, hanem azért is, mert a kettesben szervezett programok eltűntek már, és szex is csak akkor van, ha a nő kéri. Amikor felhívja a pasi figyelmét, hogy kezd zülleni, ő természetesen tagad és azt állítja, tudja irányítani a szenvedélyét.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Mi majdnem két éve vagyunk együtt. Régebben is tudtam, hogy szeret eljárni a szűk baráti körével kocsmázni, ahova én nem járok már. Párszor voltam, de beláttam, hogy nem az én terepem, nincs ott keresnivalóm. Ezek az alkalmak az utóbbi időben nagyon megszaporodtak, már nem csak hétvégékről van szó, de gyakran hétköznapokról is. Eleinte nem zavart, gondoltam, majd leszokik róla, ahogy idősödik. Viszont a helyzet egyre rosszabb, mert nagyon szétszórt lett. Régebben este 11re otthon volt, most meg gyakran hajnalokig kimaradozik, vagy reggel esik haza.
Azzal magyarázza, hogy kialakult az a szokásuk, hogy kocsma után felmegy még egy-egy haverjához, azzal megy el az idő. De minek már akkor? Gondolom, ott is kibontanak valamit levezetőnek. Az élete most annyiból áll, hogy dolgozik, majd piál. Olyat, hogy kettesben elmenni valahova, már nem szervezünk. Mert minek, hiszen együtt élünk, látjuk egymást állandóan, szerinte... Amikor felhozom a témát, hogy kezd lezülleni, akkor azt mondja, hogy nem, tudja kezelni ezt, és nem kell visszavennie. Volt rá alkalom, hogy éjfélkor indult neki találkozni valakivel. Volt, hogy egy ismeretlennel kocsmázott, aki odaverődött hozzájuk, és mikor mindenki hazament, ő még ottmaradt a kocsmatöltelékkel hajnalig dumálni. Délután meg dolgoznia kellett mennie. Emiatt már többször késett is. Volt, hogy kemény fogadalmat tett nekem, hogy leszokik erről. Ez egy hétig tartott. Inkább az megy könnyebben, ha szabin van pl., hogy két-három napig szünet nélkül, egyhuzamban ezt csinálja. Kocsma és meló: ebből áll most az élete. Ez sem lelkileg, sem testileg nem fenntartható életmód (sörhasa lett, ami egyáltalán nem vonzó) szex már csak akkor van, ha én kérem, de lassan már én sem fogom. Ő már teljesen rám építette az életét, mindent én csinálok a lakásában, nélkülem ellepné a kosz, mint mielőtt beköltöztem. Ha ez így marad, a jövőre nézve nincsenek kilátások. Amit csinál, viszont már szerintem függőség, csak maga sem hiszi el, bebeszéli magának, hogy nem az, meg mindenki ezt csinálja,... később rosszabb lesz, jobb biztosan nem. És egyáltalán nem általános ez, ahogy ő hiszi. Nem veszi észre magát. Várjam meg, hogy ráun egyszer? Azt nézem ki belőle, ha szakítást helyeznék kilátásba, hogy fűt-fát megígérne, majd titokban folytatja tovább. Ami a rosszabb verzió. Ismerem már ennyire. Azzal is csak jól járna, ha a barátait lecserélné, mert csak lerántják, meg akar felelni nekik, de ez sem megy magától. Segítségre szorul, én meg sosem voltam olyan, aki cserben hagy valakit és szakítással oldja meg a problémáját, ezért nehéz egyedül döntenem, pedig nekem kell.
