Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Lassan egy éve vagyok együtt egy nálam fiatalabb sráccal. Az egészben az az érdekes, hogy őt mindenki egy szentnek tartja, fogalmam sincs miért, mert úgy nem tudja magát előadni, viszont velem teljesen más. Nem rosszabb, nem arrogánsabb, csak más. Ez még nem a probléma.

Egyre inkább érzem azt, hogy néha kisebb-nagyobb mértékben szégyellem őt...Ezt csúnya így kimondani. Változtatni szeretnék ezen, mert szeretem őt. Én sokáig nagyon gátlásos voltam és sokat adtam mások véleményére: alapból más körökben mozgunk, és vannak emberek, akik egyenesen megmondták nekem, hogy butának, kiszámíthatónak és naivnak tartják a páromat.        

                És sajnos van benne valami. Ettől függetlenül nagyon jóindulatú. Én értelmiségi családból származom, ő meg … hát, nem az, hogy nem diplomás, inkább nem komolyan gondolkodó, felelőtlen emberek nevelték. A szüleinél többször jártam és nem volt jó benyomásom, de ha köztük nőtt fel, akkor mindent értek, maradjunk ennyiben. Csak az ész nélküli fogyasztás, szemetelés, és az értelmes dolgok kinevetése, felelősségvállalás 0 – kb. leírtam őket.

Én jogot végeztem, és ambiciózus vagyok. Neki semmilyen világszemlélete nincs, rálátása dolgokra mégúgy se, de nagyon egyszerű a gondolkodásmódja. Nem tudok vele jól elbeszélgetni komolyabb témákról, de lehet, hogy nem is vele kell. Cikinek érzem már a gondolatát is, ha elkezdeném okítani, mint egy kismacskát. Látom a reményt, mert ha nem olyan családba születik, amilyenbe, sokkal többet érne. Társaságban nem kommunikatív és sokszor csak csendben elvan – talán emiatt mondták rá, hogy szent, a kisugárzása is nyugodt. Fogadjam el őt így ahogy van, vagy hagyjam figyelmen kívül mások véleményét, esetleg érik a szakítás?