Mit tennél, ha rájönnél, nem az az igazi, akivel éppen együtt vagy? Mert ráébredsz, hogy egész másvalakit képzeltél el magad mellé, és már biztosan tudod, hogy nem őt akarod életed végéig. Levélírónk nehezen mondja ki, hogy másra gondolt, mert sokáig várt egy komoly kapcsolatra. A sok apró különbség végül egy nagy akadállyá állt össze. Ma megtudhatod, miért nem érdemes a párod nevét túl korán felvarratni magadra.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
30 éves férfi vagyok, 4 éve egyedül élek egy örökölt házban. Megismertem májusban a barátnőmet, aki augusztus végén hozzám is költözött. Én nem ragaszkodtam a közös kasszához, mert így senki nem tudja, épp kinek a pénzét költi. Az összekevert pénz már mindenkié. És nem azért mondom, csak a tényszerűség végett, de főleg az én részem dominál. Azt tudom mondani, hogy tényleg igaz a mondás, miszerint lakva ismerszik meg az ember. Az elején minden jó volt, aztán ő a közös programok helyett nem vágyott kimozdulni tőlem. Élményre, programra költeni szerinte hülyeség, mindent sokall, mintha az én pénzemen spórolna. Aztán elkezdett rendelgetni dolgokat a netről. Arra nem fájlalta a kiadást.
Sok minden más is felszínre került, ami nem tetszik, például az önteltsége, meg az az érzés, hogy előbb találkoznom kellett az anyjával, meg a barátnőivel, hogy valaki jóváhagyja a kapcsolatát – gondoltam én. Ő annyi mindent beszop, amit a társadalom meg a reklámok diktálnak, mintha nem lenne egyénisége, pedig nem ilyennek ismertem meg.
Az érdektelensége: Én: „Mit csináljunk ma?” Ő: „Nem tudom, valami jót!”
Nem írnám le a részleteket, mert hosszú lenne, a lényeg látszik így is. Nekem minden vágyam az volt az életben, hogy legyen társam. Amikor hozzám költözött, nem tartotta jogosnak, hogy beszálljon a rezsibe eleinte, hiszen az én házam. Mondom, hogy a kertet rendbe hozom majd jövő nyáron, de ahhoz is pénz kell, ő meg rávágja, hogy vegyek fel hitelt és melósokkal meg szakkertésszel csináltassam meg.
Szóval nehezen mondom ki, hogy nem ezt akartam, mert sokáig vártam egy komoly kapcsolatra, de mi van, amikor már van valakid, ám egy idő után kiderül: nem ő az, akit magad mellé elképzeltél. Nem őt akarod életed végéig. Ezt nagyon nehéz lesz elmondanom neki. Mielőtt összejöttünk, nagyon hiányzott valaki, egy társ, és jól indult minden, aztán rájöttem hogy elsiettem a dolgot. Az igazság az, hogy nem igazán illünk össze. Próbálok még kitartani mellette, de nem tudom meddig megy. Ha úgy döntenék, nem folytatom vele, akkor sokáig egyedül maradnék, ezt tudom. Emiatt sem értem azt, amikor párok már fél év után feltetováltatják egymás nevét.
