„Ha tényleg szeret, nem így kellett volna jeleznie, rosszul kezeli ezt az egészet. Az sanszos, hogy ő könnyebben dobná el a kapcsolatot, mint én” – Annak a nőnek, aki azért szakítana, mert a pasija nem nyújt neki egész napos szórakozási lehetőséget, nagyon nehéz élete lesz még...
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Üdv,
Viszonylag friss kapcsolat, és már ilyen problémáink vannak. A barátnőm azzal az indokkal helyezte kilátásba a szakítást, hogy nem adok neki elég figyelmet, nem vagyok vele romantikus, nem mutatom ki az érzéseimet felé eléggé. Ezzel annyiban értek egyet, hogy vannak napok, amikor valóban nem vagyok romantikus, hanem egyfajta normál alapállapotba rendeződök vissza.
Minden nőnél elvárás, hogy a pasijuk napi 24ben romantikus legyen? Hogyan?? Nem haragszom rá, mert valahol igaza van, viszont előtte egyszer se mondta, hogy valami baja van, és én is csak akkor tudtam meg, amikor a semmiből rám hajította a szakítás lehetőségét. Tehetetlennek érzem magam.
Egy dolog bánt, az, hogy úgy tűnik nekem, mintha nem is akarná megoldani már a dolgot. Nem volt előjele, egyszer sem figyelmeztetett, hogy ez így neki nem jó, vagy mi a baja, hanem csak bumm.
Mintha egyetlen esélyre se lenne már ideje, hogy bizonyítsak, hogy megpróbáljam jobban kimutatni az érzéseimet, ahogy ő elvárja.
Ha tényleg szeret, nem így kellett volna jeleznie, rosszul kezeli ezt az egészet. Az sanszos, hogy ő könnyebben dobná el a kapcsolatot, mint én.
Mindezzel két fejezetre osztotta a kapcsolatot, amit én most Második körnek nevezek, ahol sok minden kiderülhet vagy eldőlhet. Nem az ő igényeit kicsinylem le, vagy a magaméit nagyítom fel, csak hirtelen és egyszerre kaptam meg ezt.
Van egy olyan bosszantó szokása is, hogy felhúz és utána kedveskedik csak. Egyszer azért lett durcás, mert némán ültünk a szobában, én meg elfoglaltam magam, erre ő elhúzott valahova. Én utána kérdeztem, kivel és hol járt? Válasz: „ha nem foglalkozol velem, miért zavar, ha másokkal foglalkozom?” és pont. Ha nekem van valami apró bajom, mindig azt mondja, ne panaszkodjak. És így tovább. Hosszútávú kapcsolatot nem lehet úgy fenntartani, hogy egy bizonyos szinttel ne emelkedjen az egész. De a meglepetésszerű betámadások nem ezt viszik előrébb.
J.
