„Ők egy darabig eljátszották, hogy jól jártak, de előttem legalább nem nyalták-falták egymást, ennyi azért volt bennük” – Amikor a pasid azzal nyugtat, hogy azzal a másik csajjal csak dumálnak, azt sose vedd be, mint kézenfekvő magyarázatot, akármennyire is bizonygatja, hogy márpedig úgy van, ahogy mondja. Partnercsere vs. lakhatási gondok.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Történetem arról fog szólni, miért nem jó olyan közegből párt választani (pl. baráti társaság), ahol mindenki ismeri egymást. Mi is ott jöttünk össze. És ott is szakítottunk.
A - most már volt - barátom sokat dumált ott egy lánnyal. Én nem tettem szóvá, ő meg magától állította, hogy semmi, csak beszélgetnek, és amúgy az a csaj folyton panaszkodik, ő meg csak udvariasságból meghallgatja. Ennyi. Minek ebből ügyet csinálni? Nem is csináltam.
Röviden, hetek leforgása alatt szakított velem és összejött a csajjal.
Utána már csak büszkeségből, és csak azért is, elmentem még egyszer-kétszer abba a társaságba, látszólag lazán kezelve a történteket.
Ők egy darabig eljátszották, hogy jól jártak, de előttem legalább nem nyalták-falták egymást, ennyi azért volt bennük. Amióta ez megtörtént, és amióta olyan jól járt vele, az exemet nem láttam mosolyogni. Azelőtt életvidám volt, a társaság középpontja. Most inkább mélyrepülést érzek nála. Friss kapcsolatban boldogabbnak kéne lennie.
Szerintem csak testi vonzalom van részéről, tehát nem fog ez sokáig tartani, vagy rájött, hogy nem érte meg felültetni engem. Szerintem már ő is megbánta. Arra gondolok, hogy a csajnak csak az exem lakása kellett, ahova becuccolhat, mert tudom, hogy otthon lakik (24 éves) és folyton arról beszélt, de jó lenne már elköltözni.
Abba a társaságba emiatt már nem járok, de nem bánom, mert van másik is.
Szerencsére én már csak egyre halványabban érzem hiányát.
