A csaj előre aggódó típus, a pasi pedig szöszmötölős, bár ettől még lehetnének álompár, ha a barátnő nem azon töprengene, mi lesz 5 év múlva, és a gyerektervezésre nem csak mint egy jövőbeli projektre gondolna.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
(Nem pénztéma lesz, mielőtt félreértenétek, csak egy része az anyagiak)
A barátom április óta új munkahelyen van, más jellegű munkát végez, mint előtte, de szereti. Viszont kevesebb fizetést kap. Én sem keresek túl jól, viszont abban megegyeztünk, hogy a gyerek lassan betervezhető. Viszont azt nem tudom, mi lesz 4-5 év múlva. Mi lesz, ha megjön a gyerek, és ő azt látja, hogy nem olyan az egész, mint képzelte, és akkor hagy el? Egyik ismerősömmel konkrétan ez történt meg. A napokban sokat rágódom ezen. 5 év múlva lesz ő pont abban a korban, ami a férfiaknál kritikus, és hirtelen szabadságra vágynak, meg arra, hogy bepótolják, amit addig esetleg kihagytak.
Az se lenne jó, ha emiatt, vagy a munkamánia miatt, lemaradna a gyereke gyerekkoráról. Pedig abban a korban van rá a legnagyobb szüksége. Mindketten legyünk aktív résztvevői a gyereknevelésnek. Ő is hozza el néha az iskolából, vagy vigye különórákra, nyaraljunk együtt. Mindenképp azt szeretném, ha normális családom lenne, és a gyerekemnek mindent megadhatnék. Ha két gyerek lesz, akkor ezek persze hatványozódnak, egy ember azt nem bírja, úgy lehetetlenség.
Felelős szülőként már nem csinálhatjuk csak azt, amihez kedvünk van. Igen, én előre aggódós vagyok, de hogy róla is írjak valamit, ő meg határozatlan. Legyen szó akár egy póló, akár egy új bringa megvásárlásáról. Hosszú percekig tud töprengeni döntések előtt, nagyon megfontolja, mégis gyakran hoz hibás döntéseket. Még régebben volt egy bicaj, amit kinézett magának, és addig-addig húzta az időt, míg megvették az orra elől. Pedig már a magáénak mondta. Ha csak nézegeti, azzal megy az idő, és nem zavarja, hogy mások is pályáznak rá. Mindegy, mondja, jobb is a régi bicikli. De mindenféle bolti vásárlás is katasztrófa vele, esküszöm, rosszabb, mint egy nő: mindenhol megáll, mindent megnéz, pedig fel van írva, mi kell. Nem úgy panaszkodom rá, tudom, hogy Ő az igazim, nem akarom emiatt lecserélni, sokat fektettünk már eddig is a kapcsolatunkba. Mindez nem panasz, csak én ilyen vagyok, hogy szeretek előre átlátni dolgokat és helyzeteket, amennyire lehet.