„A szerelem megvan, nem is az a célom, hogy elrettentsem, de rossz szokásokat nem akarok szó nélkül elnézni.” - Az alaptermészet nem olyan dolog, amin könnyen lehetne változtatni, ezzel Levélírónk is tisztában van, viszont ha egy pasi az ismerkedési fázisban képes uralni a rossz tulajdonságait, később miért nem?
Fedezd fel és használd! Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Mi tavaly decemberben jöttünk össze. Tanulva a korábbi hibáimból, nem mertem már az elején azzal jönni, hogy közlöm vele, mit ne tegyen mellettem, és mit lehet, mert ha ezt velem közölné valaki, engem is elrettentene. Mégis valahogy ki kell jelölni a határokat, mielőtt elkomolyodik a dolog. Arra gondolok, hogyha ez az elején elmarad, és csak elnézek neki olyanokat, amik nekem nem tetszenek, akkor később szólni érte már hiábavaló. Ha nagyon bántó, vagy tiszteletlen dolgot tesz valaki, akkor szólni kell érte, de akkor és ott. Azért is fontos ez, hogy a hajlandósága felmérhető legyen számomra, hogy utalást tudjak arra tenni, hogyan bánhat velem.
Nem minden apró dologért akarok szólni, azt én sem szeretem. Amúgy a szerelem megvan, nem is az a célom, hogy elrettentsem, de rossz szokásokat nem akarok szó nélkül elnézni. Arról már leszoktattam, hogy ne gyújtson rá állandóan, amint kilépünk az utcára. Ha egy sör után kimegy az étterem elé, azért nem szólok, érthető, ott helye van. De van még olyan, hogy kis dolgokban is hazudik nekem. Úgy tudtam meg egy fontos dolgot, hogy nem nekem, hanem egy barátjának mesélte és úgy hallottam meg véletlenül. A másik, hogy megígér valamit, majd totál elfelejti, és ha én magam intézem el, azt hiszi, hogy ezzel neki üzenek, hogy már megint milyen voltál...
Az alaptermészet nem olyan dolog, amin lehetne változtatni. Csak szeretnék bízni benne, semmi pluszt nem várok el, de a határokat valamikor meg kell húzni. Neki is van elvárása, ahogy nekem is. Sok mindennek alapnak kellene lennie, jogos elvárásokról van szó. Túl vagyunk az ismerkedési szakaszon, amikor valakik eldöntik, hogy ez az ember kell-e az összes tulajdonságával együtt, viszont ezeknek a többsége korábban nem feltétlenül kerül elő, hiszen imponálni akarunk a másiknak. De ha akkor viselkedni tud, és van önuralma, később miért szűnik meg?
Engem a szerelem sosem ködösített el annyira, hogy mindent elnézzek. Nem vagyok duzzogós, inkább megbeszélős, ami azért fontos, mert lehet, hogy a másik már régóta dédelget egy tervet, amit képes hirtelen az arcodba vágni. Egy konkrét példa erre: egy korábbi kapcsolatom odáig romlott, hogy minden bevezető nélkül megkérdezte tőlem, mi lenne, ha csak szexkapcsolatban lennénk, de egy nyitott kapcsolatban is benne lenne. Ebből tudtam, hogy lemondott rólam, és azt mondtam, hogy bocs, ez nekem nem fér bele. Nem ragaszkodom az elvárásaimhoz, lehet velem beszélni, de tény, hogy eléggé szeretem a letisztázott helyzeteket. Nem idomítani akarom, vagy taposni rajta, vagy kikövetelni mindent, hogy átfaragjam, csak ha fontos szempontokban nem egyezünk, semmi baj, engedjük el egymást, majd kivársz egy másikat.
De vajon miért fogadják a férfiak rosszul, illetve faggatásnak, ha a párjuk, akivel már huzamosabb időt töltöttek együtt, teljes mértékben meg akarja ismerni őket?