„Rájöttem, hogy gold diggerré váltam mellette, még úgy is, hogy soha nem kértem tőle semmit, mindig csak magától, kérés nélkül adta” – Posztolónk egyelőre nem köteleződött még el egyik jelölt mellett sem hivatalosan, és semmilyen barátnős feelinget sem nyújt nekik, de lassan el szeretné dönteni, hogy a nyugodtabb kapcsolatot és az anyagi biztonságot, vagy a tartalmas és szenvedélyesebb partnert válassza.
Fedezd fel és használd! Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves Csajok és Pasik blog Olvasói!
Nálam tapasztaltabbak gondolatai érdekelnek, melyik a fontosabb? A jó és kielégítő szex (és az anyagi biztonság) vagy a jó hangulat és a szenvedélyes együttlét (bizonytalan jövőképpel).
A sztori:
Nagyon hosszú kapcsolatból léptem ki, lassan 2 éve, fiatalon kerültünk össze, jó volt, szép volt, de számomra vége lett. Be akartam hozni azokat az élményeket, amelyek fiatal felnőttként kimaradtak az életemből, így az utóbbi éveim a pasizásról szóltak, de kifejezetten csak szexkapcsolatokat kerestem, előre lefektetett szabályokkal, amelyeket semmiképpen nem hagytam felrúgni. Az utóbbi fél évben viszont fordult a kocka. Megismertem egy srácot, akivel egy álom a szex, figyelmes, minden igényemet kielégíti.
Eddig szuper is lenne, az már csak hab a tortán, hogy rendkívül jó anyagi körülmények között él és (sajnos/nem sajnos) hajlandó is rám költeni. Azért mondom ezt így, mert egyáltalán nem szorulok rá senki pénzére, erre mindig is büszke voltam, de annyira megszoktam a sorozatos ajándékokat meg utazós hétvégéket, hogy kezdem érteni, miért hajlandó belemenni valaki egy ilyen anyagias kapcsolatba. Rájöttem, hogy gold diggerré váltam mellette, még úgy is, hogy soha nem kértem tőle semmit, mindig csak magától, kérés nélkül adta (ebből volt konfliktus is). Kicsit magának való természetű és néha úgy érzem, hogy csak egy társ kellene neki, akivel le lehet feküdni, de egyébként elvan a maga világában.
A probléma ott kezdődött, hogy még a mostani szexkapcsolat elején adódott egy lehetőségem egy nagyon jóképű és népszerű sráccal lefeküdni. Remek volt, szenvedélyes természetű, sokkal jobban, mint a másik partnerem, de kevésbé gyakorlott, viszont úgy láttam, fejlődőképes (és akar is). Nagyon tetszett a személyisége, állandóan nevettünk ha együtt voltunk, de mégis úgy éreztem, hogy nem vezetne ez a "kapcsolat" semerre, hiszen a való életben úgy láttam, nem nagyon vannak céljai, csak sodródik az árral, így elbúcsúztam tőle, ám bulikon újra és újra egymásba gabalyodtunk.
Most már ott tartok, hogy egy hónapja párhuzamos "kapcsolatban" élek velük. Mindkettő srác tud a másikról (egy városban élünk), nem örülnek egymásnak (nyilván), arra kérnek, hogy döntsek - amit nem tudok megtenni, hiszen mindkettőnek vannak olyan pozitívumai, ami a másikból pont hiányzik és vice versa. Nem köteleződtem el egyik mellett sem hivatalosan, sőt, semmilyen barátnős feelinget nem nyújtok, kizárólag szexkapcsolatot akartam, ahogy a példa is mutatja, még nem állok készen rendes kapcsolatra. Nagyon csúnyán megfogalmazva, nem tudom, melyikkel járok jobban.
Melyiket választanátok? A hosszú távú, biztosabbat vagy a (lehet) rövid távú, de tartalmasabb partnert? A szívem a szenvedélyes srác felé húzna, az eszem a nyugodtabb felé.