Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Amikor összeköltöztem a párommal, féltem, hogy rövidesen kiderül majd, hogy nem illünk össze, mert akkor jönnek elő a problémák, de ez nem így lett. Kettősségérzés volt bennem, mert az is kiderülhetett volna, hogy a mélyebb elköteleződéstől fél, de ma is becéz, figyelmes, abszolút nőnek érzem magam vele.
Tudom, hogy könnyű valakire azt rámondani, hogy depressziós, még akkor is szokták, ha valakinek csak rossz kedve van, de én úgy látom, ő nem szed semmit és szakembernél se járt. Együtt dolgozunk, tehát látom, hogy nem munkahelyi stressz az oka. Ilyenkor a szexuális életünk sem a legjobb.
Ő heti egyszer találkozik a barátaival és néha én is vele tartok, nem ellenzi, és legutóbb azt mondta, hogy ő már csak ezekért a pillanatokért él... hogy letöttyen egy székbe és a haverjaival nyugodtan órákig sörözik... és ez a mondata nagyon megmaradt bennem, ami persze lehet egy semmilyen elszólás is. Ha szét lenne hajtva, ezt megérteném, de nincs, kímélő módban él.        

                Valamit hordoz magában, de nem osztja meg velem. Van, aki megjátssza, hogy depis, mert a szánalomra hajt, és csak hiszi, hogy az egy pasis dolog, de ő nem játssza meg. Igazából azt se tudom, mi ez nála?? Csendes, visszahúzódó, de a barátai közt felélénkül.
Mindenhol vannak nehezebb helyzetek, hullámok, stresszesebb időszakok, amikor az ember nem úgy látja a világot, mint máskor. Eluralkodik rajta valami. Én is voltam már reményvesztett, pesszimista, de oka volt, és nem tartott ennyi ideig. Tudom, hogy egy ilyen hangulatingadozás gyakorlatilag az élet minden területén előjöhet, de nem kéne senkinek, aki nem diagnosztizált beteg, ennyire beszűkültnek lennie. Nála nem látok erre racionális alapot.

Támogató, empatikus vagyok, beszéltetem is. Akkor kedvesen leráz, mert mindig talál mit tenni a ház körül... Én a teljes szívem beleadtam ebbe, és ha zsinórban ilyen pasikba botlottam volna, akkor el se küldöm ezt a levelet, hiszen akkor valószínűleg magamban van valahol a hiba. Az igazat megvallva, félek a gyógyszerektől, mert nem akarom, hogy úgy járjon, mint az egyik rokonom, aki a mai napig szed egy erős nyugtatót, pedig semmi inger, semmi stressz nem éri, semmi komolyabb trauma, egyszerűen csak megszokta korábbról, amikor még felírták neki és rendszeresen szedte.