...ezek után még egy esély?

2024. január 09. 07:52 - csajokespasik

       

               „A szakítást is úgy intéztem, hogy ő bejelentette, én meg vállat vontam és mondtam, ott az ajtó. Ő sírt, én meg ridegnek mutattam magam, az is voltam akkor” – Posztolónk arra kíváncsi, hogy egy ilyen jelenet után melyik nő adna neki még egy esélyt? A múltját is feltárja nekünk, hogy tudjuk, mitől lett ilyen.        

 
       

               Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok,
31 éves férfi vagyok. Nekem nem volt annyira könnyű gyerekkorom, és ezek az emlékek sajnos valamennyire a mai napig meghatároznak: például, anyám 15 éves koromtól szajkózta, hogy 19 évesen el kell húznom otthonról. Így is lett, de ő - többnyire az ünnepek tájára időzítve – azóta néha felhív, pénzt kér, nem adok neki. Aztán 1 év múlva újra lejátsszuk ugyanezt. És még sorolhatnám, de nem erről akarok írni.
Nehezen találok párt, mert eléggé indulatos vagyok, ezt tudom magamról. Nem vagyok pszichopata, de néha semmiségeken is kiborulok. Az utóbbi időben már sokat javult a tűrőképességem, és már tudok uralkodni magamon, amikor érzem, hogy a láva lassan elindul lentről a gerincemen felfelé.        

       

               A legutóbbi barátnőmet istenítem, hogy ennyire türelmes volt velem, végül ő adta fel, tavaly. Nem vagyok tapadós, a szakítást is úgy intéztem, hogy ő bejelentette, én meg vállat vontam és mondtam, ott az ajtó. Ő sírt, én meg ridegnek mutattam magam, az is voltam akkor. És később, úgy fél óra múlva már tudtam, hogy újra felülkerekedett rajtam a családi örökség. Nem így kellett volna.

Keresem a biztonságot, mégis eltaszítok jó embereket ... Megjegyzem, hogy az együtt töltött idő alatt több jó volt a kapcsolatunkban, mint rossz, de végül is ez már mindegy. Tudni kell, mi nem éltünk együtt, vagyis egyszer, próbaképp pár hetet.
A lényeg, hogy úgy érzem, ez a szakítás megváltoztatott, mert ami feljött bennem, azzal szembe tudtam nézni. És őt nagyon szerettem.
Most engem főleg nők válasza érdekelne, hogy adnának-e még egy esélyt valakinek, ha tisztában vannak egy férfi hasonló „adottságaival”? (Új év, új élet?)          

 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr5718298535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lorrh 2024.01.09. 08:54:15

Új év, új élet, de csak ha pszichomókushoz megy és kezelteti magát. Ezek a neuroreceptoros anomáliák idősödve még kritikusabbak lesznek és pszichokinetikus degradációt idéznek elő a homloklebeny perinatális funkcióiban.
Sürgősen kezeltetni kell.
Ez nem játék.

_Amatőr_ 2024.01.09. 09:49:57

Dolgozz magadon, aztán hátha az exed is visszamegy hozzád.

nyuszóka35 2024.01.09. 09:53:04

"az együtt töltött idő alatt több jó volt a kapcsolatunkban, mint rossz"

Vagyis az ágyrajáró tündérkéd (veled ellentétben) nem full elviselhetetlen, és ha nem is mozgat meg igazán téged, de jól dug.

Kurvázással jobban jársz, nem kell hitegetned senkit, hogy megváltozol.

Sztravinszka 2024.01.09. 10:53:52

Semmilyen esélyt semmilyen pszicho zavarosnak. Előbb oldd meg magad, mielőtt más életét is szétcseszed.

connector 2024.01.09. 12:38:22

@Sztravinszka: +1 szavazat erre az álláspontra

fkv.119 2024.01.11. 18:15:31

@_Amatőr_: "Dolgozz magadon"

Recska?
süti beállítások módosítása