Ésszel döntöttem, nem szívvel

2024. február 01. 07:58 - csajokespasik

       

               Levélírónk a szingliélet és sok csalódás után új kapcsolatra talál. Amikor itt is felmerülnek ugyanazok a problémák, leül a pasijával megbeszélni, anélkül, hogy őt akarná kihozni hibásnak. Aztán rájön valamire: ha egy férfit egyszer már megcsaltak, onnantól kezdve örökké gyanakvóvá válik, és egy nő szava semmit nem ér ezzel szemben.        

 
       

               Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok,
leírnám a legutóbbi négy kapcsolatomat, és kíváncsi vagyok, mennyire fedezhető fel bennük a párhuzam:
Első kapcsolat:
Sokáig megelégedtem a szingliléttel, de aztán lett valakim (érdekes módon, mindig akkor érdekeltem a férfiakat, amikor épp foglalt voltam. Amikor szabad voltam, ez nem így volt). Elmentünk valahova, és szóba álltak velem, érdeklődtek. Már azt hittem, hogy azért van ez, mert most, hogy van valakim, jobban adok magamra, de ezt elvetettem, mert előtte is adtam magamra, ezen nem változtattam sokat. Ugyanaz a frizura és ugyanazok a ruhák, ha kimentem az utcára, vagy bárhova, adtam magamra.        

       

               A lényeg, hogy féltékeny volt és szakított velem. Sajnáltam, mert jól elvoltunk. Nem lett túl mély, mert kevés időt adott nekünk. Az nem tetszhetett neki, hogy nem hitte el, amikor mondtam, hogy nem flörtölök senkivel, ...és ha odajön hozzám egy férfi, nem fogom sikítva elzavarni. Vagy nem tudom, mit várt. És ezek miatt a viták miatt ő kilépett. Más valahol örülne, hogy nem sótlan a párja.

Második: féltem, hogy nem lesz egy darabig új párom, aztán újra a netes társkeresők világában találtam magam. Leveleztem egy férfival, kérdezte, miért lett vége az előző kapcsolatomnak. Leírtam neki. Mondta, hogy milyen hülye volt az exem, hogy emiatt. Meg hogy nem bízott bennem, ok nélkül. Összejöttünk. Most már óvatosabb voltam. Elvitt a haverjai közé. Én szeretem magam jól érezni, és új embereket megismerni. Itt is voltak férfiak, beszélgettem velük. Semmi flörtnek tűnőt nem követtem el, erre ügyeltem. Szinte nem is mosolyogtam már rájuk, félszavakkal válaszoltam. A barátom végig nézett, odajött, szorosan leült mellém. Napi rengeteg üzenet, mit csinálok éppen. Ennek úgy lett vége, hogy fél év után ő szakított, indok nélkül. Persze magamtól is rájöttem, mi volt a baja. Nem hitte volna el, hiába mondom, hogy nem léptem félre, mert nem akarok mást, nincs ilyen tervem!

3. Munkahelyi kapcsolat. Először azt mondtam, foglalt vagyok (nem volt igaz, a szingliség valahogy átláthatóbb volt már akkor nekem) Elmondta, hogy miattam elhagyná a párját. El is hagyta, de nem miattam, akkor még semmi nem volt köztünk. Aztán egy karácsonyi buli megoldotta ezt is. Ennek azért lett vége, mert nem akartam hozzá költözni. Plusz, pont akkor mondtam fel.

4. Nyolc hónap szünet. Féltem, hogy lehet, tényleg egyedül maradok. Aztán ismerősökön keresztül alakult egy új kapcsolat. Olyan szépen ment, hogy már azt hittem, hogy a visszatérő motívumok sora megszakadt, új életet kezdhetek, minden mást elfelejthetek. Megvolt az összeköltözés is – én kevés cuccal, mintha már előre sejtettem volna a végét. Egyszer elmondta, csakúgy spontán, hogy őt rettentően zavarja, ha elmond nekem valamit, nekem meg az egyik fülemen be, a másikon ki. Ettől hülyének éreztem magam. Mert abszolút nem ilyen vagyok, de nem indokolta meg, mire gondol, lapozott. Aztán egy közös ismerőstől hallom vissza, hogy szerinte feledékeny vagyok. Nem vettem észre magamon a korai demencia tüneteit, és alig múltam 35.
Tehát egy új probléma - úgy tűnik, a sors szereti a változatosságot: azzal vádolt, hogy az ő véleménye nekem nem számít, hogy nem kérem ki semmiben sem a tanácsát (?!) ÉS - szerinte - jobban adok más szavára. Ott álltam, teljesen értetlenül. Hidegzuhany.
Nem vagyok sértődős, neki mégis visszatérő szavajárása volt, hogy „Oké, most nyugodtan megsértődhetsz!” Egy idő után már nem csináltunk semmit, nem mentünk közösen sehova. Én sokáig, még ekkor is, úgy éreztem, ő életem szerelme.
Aztán rájöttem, hogy az „átok” mégsem tört meg, csak pályát módosított, ...Mert benne ugyanúgy ott volt minden, csak máshogy játszotta ki. Amikor erre rájöttem, leültünk megbeszélni, és én ezt is elmondtam neki, és minden más okot felsoroltam neki, anélkül, hogy őt akarnám kihozni hibásnak. Tudtam, hogy már csalták meg korábban, és utána egy férfi örökké gyanakvó lesz, egy nő szava semmit nem ér ezzel szemben. Nem hitte el, hogy én már más vagyok, egy új fejezet.
Én hagytam el. Ésszel döntöttem, nem szívvel, mert láttam, merre tartunk. Engem talán jobban megviselt, mint őt. Többször adtunk egymásnak esélyt, és én úgy éreztem néha, hogy újra beleszeretek, majd visszazuhant minden.          

 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr10018316151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.02.01. 15:09:53

Egy vicc:
- Hölgyen, mondja mi a panasza?
- Ha itt megnyomon, fáj, ha kicsit odébb nyomom meg, akkor odébb fáj, ha amott nyomom meg, akkor meg ott fáj.
- Értem. Szerintem eltörhetett az ujja.

Ha egymást nem ismerő egymásnak idegen férfiak mindegyikével ugyan az a baj, akkor tényleg velük van a baj?

VOGAben 2024.02.01. 19:52:50

Na, szóval ez az elmúlt 2-3 év mérlege. Előtte mik voltak, lehettek? Kb. ugyanezek csak még para nélkül. Amit behazudna: A max. 15 ex fickó, akik valós száma inkább 50-75. Ezek közül egy sem akarta köteten szexnél többre; mert ez az összejárás, járogatás valójában nem több. Ebből kiviláglik az, hogy az összes eddigi fiú-férfi, mind hibás lehetett.
-A fejedben...

Most folytatódik még egy ideig a rutin. Aztán roló le.

Andy73 2024.02.02. 07:19:22

Elég furcsa, hogy ha 35 éves kor és sok csalódás után végre úgy érzed, megtaláltad életed szerelmét, mégis elhagyod. Egyik kapcsolatnal sem említetted, hogy az összeköltözéskor vagy később felmerült volna a házasság gondolata, bármilyen hosszú távú terv. Persze ehhez előbb egy tartós kapcsolat kell, de meg sem említed, hogy ennél többre is vágysz, családra vagy gyerekre. Ha igen, akkor most már sürget az idő, az a bizonyos biológiai óra, és eleve olyanokkal kellene ismerkedned, akik nyitottak erre. Ha nincs ilyen vágyad, akkor még könnyebben találhatsz partnert, de ezek sajnos többnyire nem tartósak, ahogy te is tapasztaltad.

Andy73 2024.02.02. 07:54:06

Az egyébként jogos igény, hogy ha valakivel együtt vagy, akkor elsősorban vele foglalkozol, nem másokkal, és az is, hogy figyelj a véleményükre. Egyébként minden kapcsolatban lehetnek hullámvölgyek, hangulati ingadozások, amelyektől még nem kellene szakítani, és mindig mással próbálkozni, mert az idő és az élet véges. Egy családban is lehetnek nehezebb időszakok, de a gyerekek ezeken átsegíthetnek, sok örömet nyújthatnak. Ehhez persze eleve egy komoly és felelősségteljes kapcsolat kellene, nem csak próba, szerencse, ahogy, esik úgy puffan.

Andy73 2024.02.02. 08:18:38

A leírt tünetek alapján szerintem kötődési zavaraid vannak, amelyekkel lehet, hogy szakemberhez kellene fordulnod, amíg nem késő. Ez egyébként a blog sok levélírójára igaz, akik jóval harminc fölött is egyik kapcsolatból a másikba mennek, és képtelenek a megállapodásra, a családalapításról nem is beszélve.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.02.02. 10:43:24

@Andy73:
"családra vagy gyerekre"
- Miért, van olyan család, amihez nem tartozik gyerek? Ha nincs gyerek, akkor az legfeljebb házaspár, ha valamelyik szülő hiányzik, akkor csonka család, bármiket is hordanak össze a "haladó" társadalommérnökök.

"Egy családban is lehetnek nehezebb időszakok, de a gyerekek ezeken átsegíthetnek"
- Ez természetesen így van, de ilyen tanácsot nem szabad adni egy tartós kapcsolatra éretlen embernek, mert azt hiszi, hogy a gyerek majd megoldást ad a kapcsolati problémákra. Pont az a baj, hogy nem tudja kezelni ezeket a dolgokat. Mi lesz, ha a szakításait ezután gyerek(-ek)kel együtt csinálja a továbbiakban, és lelki sérült utódokat nevel, mert minden egyes gyereknek más szülőkombinációja lesz?

fkv.119 2024.02.09. 21:21:51

Ki kell verni, ez a megoldás.
süti beállítások módosítása