Válogatós voltam, de megérte

2024. február 14. 07:55 - csajokespasik

       

               A válogatás néha meghozza az eredményét, mert Levélírónk már a harmadik évet tölti a párjával, és eddig a legerősebb vitájuk mindössze egy ingatlan körül alakult. Boldog Valentin-napot !        

 
       

               Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Okos ember a más kárán is tanul – mottómnak ezt választhatnám.
Nő vagyok, 29 éves. Kis felvezetés: Ha kicsit is elfogadjuk a „sors” és a „karma” témákat, és ha körülnézünk, láthatjuk, hogy van bennük valami, nem is kevés. Van egy nőismerősöm, aki folyton munkanélküli és a piával küzdő pasikat vonz be. Ő jól szituált, rendezett körülmények közt él és jól is kereső. Mikor megismertem, már akkor zűrös kapcsolatban volt. Sajnáltam is, de azt mondtam neki, hogy erről azért ő is tehet. Mert sem elfogadni, se megtartani nem köteles. Ő úgy fogta fel, hogy emiatt a sorozat miatt csak simán peches, aztán a sokadik után talán már ő is kezdett rájönni, hogy ez több mint pechszéria. Azaz lehetne tenni ellene. Mert ezek szerint tudat alatt valahol ő is kifejezetten ezeket keresi, ha esélyt ad nekik. Meg akarja menteni őket, vagy nem tudom. Csak mindig ő szív a végén.        

       

               Én három éve együtt vagyok a barátommal. Nevezhetnek válogatósnak, de nem akartam az említett ismerősöm helyzetébe kerülni – és kijelenthetem, hogy megérte. Évekbe telt, hogy rátaláljunk egymásra, tehát nem egyik napról a másikra ment. Nem voltak nagy elvárásaim, annyit megjegyeznék, de volt egy minimum, amiből nem engedtem. Egyszerű dolgokat tűztem magam elé: logikus gondolkodás, rendezett élet, valamennyire rendezett háttér. Se lovag, se fehér ló, se kabrió nem érdekelt. Én tisztelem, és ő is engem – ennyi.

A barátom 35 éves, ő is sok kapcsolaton van túl. De a lényeg, amiért ezt az egészet leírtam: mi még albérletben élünk, és megüresedett egy rokonom háza tavaly, megörököltem. Eddig az anyagiak nem volt téma nálunk. Ő azonnal azt mondta, adjam el, mert olyan környéken van, ami nem túl népszerű és most fent vannak az árak, gyorsan adjak túl rajta. Ő már járt ott, látta, megmutattam neki, és nem akarna odaköltözni. Nekem nem lenne gond vele, mert ismerem azt a házat, de a teljes körű felújítás, valóban, legalább annyiba fájna, mint maga a ház. Meg a kert is el van hanyagolva, azt is rendbe kéne hozni.

És igazából a három év alatt ebből lett az első közös, komolyabb vitánk. Egy biztos, a mostani albérletünknél nagyobb, közlekedési szempontból is megfelelő. Most ha eladom, ekkora méretűt ennyiért nem kapok már, és ugye, más környékben kéne gondolkodnom, ha újat vennék. Ritkán jellemző rám a tanácstalanság, de most ott vagyok. A vége az lesz, hogy semmit nem lépünk, az meg évekig ott fog állni, és marad minden így, ahogy van. Pedig léphetnénk előre. Jövőtervezés, igen, ...de nem tudom, most melyikünk látja át ezt jobban, egyikünknek sem ez a szakmája.          

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr7518325511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.02.14. 09:17:57

A lakhatási élethelyzetre tanácsot adni még közeli ismerősnek is elég necces, elfogadni meg ellenjavalt, de van itt egy szegmens, ami talán számíthat.

Azt mondod, hiszel az ezoterikus megközelítésben. Én nem különösebben, de nem költöznék olyan házba, amiből egy szerettem halt ki, mert túlságosan hozzámnőne érzelmileg. Személy szerint mielőbb eladnám, hogy lezárjam ezt a fejezetet. Ilyenkor az emberben amúgy is van elég keserűség, egy kicsit még kibír, de utána nem feszélyezi, hogy hogyan viszonyul később az épülethez, nem lesz belőle újabb és újabb seb.

Persze az is lehet, hogy a barátodat frusztrálja kicsit (vagy nagyon), hogy nem ő viszi a kapcsolatba a barlangot. Ez nálunk férfiaknál olyan, mintha az egyik golyónkat kimetszenék. Ezt persze így nem szoktuk bevallani, inkább keresünk valid kifogásokat, de ettől még így van. Mérlegelni kell ezt is.

Andy73 2024.02.15. 08:25:48

Ebben a korban már a családalapításról kellene gondolkozni, három év után pedig már minimum az eljegyzésen is túl kellene lenni, ha tényleg jó a kapcsolat és hosszú távon gondolkoztok, akkor el kellene végre köteleződni.
Utána eldönthetitek, hogy albérletben akartok-e maradni, és ott alapítani családot, vagy inkább egy saját otthonban, akár ebben a házban, akár máshol.
Az ingatlan mindenesetre a poszt alapján tiéd, és ha eladod, hogy egy másikat vegyél az árán, az is a tiéd lesz.
Vagyis elsősorban neked kell döntened, mit kezdesz vele.

Andy73 2024.02.15. 08:31:46

A cím alapján mindenesetre egy pozitívabb történetre számítottam. Az a minimum, hogy a társ ne legyen alkoholista, legyen munkája és képes legyen egy tartós kapcsolatra. Ennél azonban sokkal több kell, ha családot is szeretnél, nem csak egy tűrhető pasit, ami ebben a korban már időszerű lenne.
süti beállítások módosítása