Esküszöm, nem kárörvendésből...

2024. június 24. 07:55 - csajokespasik

       

               „Rendőr lett, végül megházasodott és pár év után valami szektatag lett – ez azért is döbbentett meg, mert egyik pályára sem tűnt hajlamosnak” – Az exek életében vájkálni nem szép dolog, ám Posztolónk véletlenül értesült két exe elszabadult sorsáról. Csak azért érdekli az ilyesmi, hogy levonja a megfelelő tanulságokat, és azért is, mivel olyanokról van szó, akik egykor fontosak voltak számára.        

 
       

               Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Tudom, nem szép az exek nem túl fényes helyzetén csámcsogni, de mivel egykor ők fontosak voltak nekem, érdekelt, hogyan alakult a sorsuk. A múlt és jelen közötti különbség tanulságos tud lenni, és érdekelt, merre tart az ő életük. Azért írom le, mert mindkettőről mostanában értesültem.
1. (kutakodás nélkül, közös ismerősökön át tudtam meg, és ha már belekezdtek, végighallgattam) Rendőr lett, végül megházasodott és pár év után valami szektatag lett – ez azért is döbbentett meg, mert egyik pályára sem tűnt hajlamosnak - és bár nem hagyta el teljesen a családját, (három gyerek) már nem olyan meghatározó az életükben. És már nem rendőr.        

       

               A második: a szóban forgó férfival 18 éve nem tartjuk a kapcsolatot, annak idején az ágyig nem jutottunk el, csak húztuk egymást, de a legjobb barátok voltunk, és azzal ütöttük el a komolyabb dolgot, hogy „nem kéne ezt szexszel elrontani”. Aztán lett egy barátnője, akit nagyon hamar elvett. Előtte elhozta a társaságunkba, bemutatta nekem, csevegtem is vele, végül megkérdezte róla a véleményem, én meg elmondtam: ha ezt a csajt elveszed, leveszi rólad a házat. ...Ezen kicsit berágott. Aztán végül jelen voltam az esküvőjükön, ami után én tűntem el, én szakítottam meg a kapcsolatot. És pár hete teljesen véletlenül összefutok közös ismerősökkel, akiket legalább ennyi ideje nem láttam. És szóba került ő. Kérdezem, mi van vele, biztos boldogan családozik... hát kiderült, hogy nem. Pár éve elvált, a nőé lett a ház (!?) és összejött egy italozásban és drogozásban jártas nővel, együtt is élnek, nem túl jó környéken, nem túl nívós lakásban. ...Ledöbbentem. Bár azt tudtam róla mindig is, hogy a szabadságigénye magas tartományokban jár, fontos neki, ezért se javasoltam a házasságosdit neki, ...és most azzal a nővel próbálja újraélni 40+osan egykori vad életét. A nőről még annyit tudok, hogy nem idén fog szépségversenyt nyerni. Valahol jó, hogy nem velem jött össze, bár talán házasságig nem jutottunk volna el, arra mindig is komolytalannak éreztem.

Esküszöm, nem kárörvendésből írtam ezt le, mert mindkettő szíven ütött és megdöbbentett. De enyhébb kifejezést nem tudok erre. És szeretném megérteni azt is, mi zajlik le ilyenkor emberekben, miben reménykednek, és ki az igazi hibás – a jellemük, vagy csak az a csúnyán múló idő?          

 

 

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr5818434011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Capillarissa69 2024.06.24. 09:38:56

Sokkal érdekesebb, hogy mi zajlik le a posztolóban, illetve sokunkban, ha hasonló helyzetbe kerülünk. Ez ugyanis a dopamin-rezisztencia egyik hatása (következménye), mellyel a fejlett nyugat népességében százmilliók küzdenek, s - ki nem mondottan - értetlenül állva egy összeomlás felé vezető út láttán.

Nemrég egy tisztes személyiség is felhívta a figyelmet arra a kóros állapotra, hogy a pletykálkodási kedvünk magasba szárnyalt. Ennek oka az, hogy motiváció hiányban szenvedünk, erőfeszítésekre egyre képtelenebbé válunk, és energiaforrást keresünk mindenben, gyakran olyan dolgokban is amely rövid távú előnyös hatása után ezt az állapotunkat tovább rontja.

Az információéhség is ilyen pótszer, amely érzelmeket indít fel bennünk, s a hallottakat úgy értelmezzük, hogy "mi azért ennél jobbak vagyunk", azaz leértékelünk másokat. Ez működik a nárcisztikusokban is, csakhogy nekik ez a fő lételemük (a mások bármilyen érzéseinek a kierőszakolása, mint nárcisztikus forrás).

Jól működik ez a mechanizmus, s a konkrét esetben is, nem alaposan megismerva a másikat, hanem vágyaink szerint egy idealizált képet kialakítva róla, és ahhoz ragaszkodva. Jól is esik akkor, az elején ez az idilli pillanatfelvétel, s szintén energiával tölt fel a motivációhoz. Aztán néha lehull a magunk gyártotta lepel, s jön a leértékelés, a másik bántása, s válaszreakcióként ugyanez. Végül szakítás, és új bálvány keresése.

Ha pedig eltávozott, akkor önigazolásként újabb - vélt(!), s negatívnak beállított - tulajdonságai kerülnek pletykaszinten a célpontba, és adnak némi energiaát ahhoz, hogy napi tevékenységeinket elvégezzük.

Nem győzöm javasolni Dr. Anna Lembke - magyarul is megjelent - könyvének, a "Dopaminkorszak" c. elolvasását, amely helyenként sokkoló tartalma miatt még olvasmányos is, és rávilágít arra, hogy ez a fogyasztói társadalom következményeként kialakult bőség, kényelem, és könnyen hozzáférhető élvezetek hatása, amely évek alatt kialakítja a dopamin-rezisztenciát, és amelytől pokoli nehéz megszabadulni. De megfelelő technikákkal lehet, noha az is egy hosszabb folyamat, s ha ez a többségnek sikerülne, nem kellene helyette a történelemben erre bevált, romboló kényszermegoldáshoz folyamodni, most már globális szinten. Különben is ezek a kényszermegoldások ugyanúgy újra szülik az idővel kialakuló állapotokat, csak kb. 4 generáció alatt (kb. 100 év). Ebből a körforgásból jó lenne kiszállni az emberiségnek.

Sztravinszka 2024.06.24. 10:42:57

Hányingerem van a poszttól és posztolótól. Igazi panelproli.

Sztravinszka 2024.06.24. 10:54:01

@Capillarissa69:
Nem lehet kiszállni, csak háború szállíthat ki. A fogyasztói, kapitalista társadalom alapköve a manipuláció, másik kihasználása, elbutítás, ugyanakkor alapkényelemben tartás.

Creativus 2024.06.24. 13:54:03

@Sztravinszka:
A háború a helyzetből kiszállít, de a körforgásból nem, mert azt maga a háború generálja. Ehhez meg Dr. Máté Gábor könyve a segítség, hogy megértsük: egy transzgenerációs trauma a háború, amely még a negyedik nemzedékig is eljut. Jól tudták ezt már évezredek előtt azok, akiktől származik egy mai napig fennmaradt, és használt könyv.
Ezt a bőséggel teli társadalmat egy háború után született (boomer) nemzedék építette ki, az újjáépítő szüleik "soha többé ilyet" szemléletének hatására, teljesen elkényeztetve azokat.

De az alapkőben igazad van! Az alapkényelemben tartás, azaz az elkényeztetés az önértékelést rombolja, mely boldogtalanságot, és vágyakat gerjeszt, melyet fogyasztással csillapítunk, amely alapkényelemben tart. Ez is egy ördögi kör.
De maga a kapitalista gazdasági rendszer is egy társadalmi szinten nárcisztikus működésmód. Nem véletlen, hogy Sam Vaknin-nek ez a másik munkaterülete.

Capillarissa69 2024.06.24. 13:58:48

Köszönöm, mindkét hozzászólásod igaz, de Creativus gondolatai is helytállóak.
Lassan világossá válnak az elmúlt évezredek történelmének mozgatórugói.

Sztravinszka 2024.06.24. 17:06:20

@Creativus:
Hidegháborút tudtommal usa nyerte és a kapitalizmus, vs pszichopata kommunizmus. Nem árt összevetni a jellemzőket, utóbbi milyen volt, milyenné nyomorított egy társadalmat. Nincs igazságos és egészséges társadalmi működésmód. Azt kell megérteni, milyen az ember és mire képes. A háborúkat érdekek és szükségletek szülik, ebben nincs változás, ez mindig így is lesz. A társadalmi berendezkedés ellenben fejlődik, változik. Ezt észre kell venni és nem szabad eltagadni, lekicsinyelni. Szembemenni a legalapvetőbb dinamikákkal, mint apály és dagály váltakozása, hát abban nem sok ráció van.

Reactor 2024.06.25. 04:36:04

@Capillarissa69: Eleve bele se kell kerüli a körforgásba és a dopamin-rezisztenciába. Ezt már az ókorban is kifejtette az egyház, nem véletlenül lett a mohóság a Hét Fő Bűn egyike. Mértékkel az élvezetet adó dolgok is hosszú ideig élvezhetőek.

@Sztravinszka: Ezzel azért vitatkoznék. Egyrészt, a vadkapitalista USA elsősorban a Szovjetúniót győzte le, ezzel szemben a vérkommunista Kína úgy elkeni most a jueszéj száját gazdaságilag, mint a grízes szart. Elég csak ránézni, mekkora bődületes kintlevőségeik vannak a sárgáknál. Igen, Mao idejében Kína még durván le volt maradva, aztán amikor Csájná szakított a sztálini úttal, szép lassan elkezdett az élre törni.
Másodszor, az átlagpógár számára a kapitalizmus sem jobb semmivel. Pepitában nagyjából ugyanarról szól, mint a kommunizmus: egy nagyon-nagyon szűk rétegnek nagyon-nagyon jó, egy picivel tágabb rétegnek jó, a maradék 95%-nak meg szar. És amióta az agyabeteg idióta Keynes azzal a pár magányos agysejtjével függetlenítette a pénzt bármiféle valid fedezettől, egyre csak rosszabb lesz - konkrétan orbitális nagy adóssághegyeket építgetünk a kapitalizmussal, ugyanis ha fiktív pénzt/nyereséget költünk, abból semmi más nem lesz.
Azt már csak úgy a margóra írom hozzá, hogy az eddigi összes gazdasági világválságot mind a kapitalizmus robbantotta ki.
Harmadrészt, a kapitalizmus nem garancia a jólétre; szép számmal vannak kapitalista országok, ahol tombol a szegénység. De még New Yorkban, Detroitban, Bostonban stb. is bőven van slum, nyomornegyed. Szóval ez a "kapitalizmus=jó, kommunizmus=rossz" egy nagyon félrevezető, hazug narratíva.

Andy73 2024.06.25. 10:50:55

A posztoló meg biztosan boldog házasságban él, úgy neveli tökéletes gyermekeit.
Vagy nem, különben nyilván azzal is dicsekedett volna, nem csak az elszalasztott lehetőségeken rágódna, azzal vigasztalva magát, hogy ők sem boldogok.

bz249 2024.06.25. 11:06:43

@Sztravinszka: hat azert a tarsadalmi szervezodes fejlodeserol nem vagyok teljesen meggyozodve... valoszinuleg Platon/Arisztotelesz harom nap felkeszulessel abszolvalna az elmult 2400 ev fejlodeset.
(pl. a komenizmus is a teokracia egy valtozata, ahol az igaz tanitas ismeroi osztjak az eroforrasokat es a poziciokat, pont ugyanugy, mint a 4. dinasztia korabeli Egyiptomban - raadasul meg csak nem is eleve hulyeseg ez a berendezkedes egy stagnalo technologiai/demografiai helyzetben mert olyankor a kapitalizmus/demokracia elonye nem jon ki, mert nincs erdemi befektetesi lehetoseg)

Andy73 2024.06.25. 12:12:01

@Reactor: Biztos sok csajt és pasit érdekel a társadalomfilozófia és a politológia.
De ha már itt tartunk, akkor a kommunizmust nem venném egy kalap alá a kapitalizmussal, mert az előbbi totális diktatúra volt a legtöbb helyen, ahol megvalósult, míg az utóbbi sokkal szabadabb rendszer. Mondhatod, hogy ott meg a pénz diktál, de akkor is sokkal nagyobb a mozgástere a legtöbb embernek. És nem hinném, hogy 95 százaléknak rossz lenne, csak azért, mert nem olyan gazdagok, mint a top 5 %. Nem mindenki vágyik arra, hogy milliárdos legyen, sokan megelégszenek egy viszonylag jó életszinvonallal, ha szabadon élhetnek. A kommunista országokban egyébként az életszínvonala is sokkal alacsonyabb volt az átlagnak, mint a kapitalizmusban, nem csak szabadsága, v.ö. NSZK-NDK, Merci - Trabant (az is várólistával).

Reactor 2024.06.25. 14:54:37

@Andy73: Nyilván akit nem érdekel, az nem példálózik majd vele, hogy debezzegakapitalizmus.
Persze, van különbség a kapitalizmus és kommunizmus között (nahát), de van legalább ugyanannyi egyezés is. Akik bírálják a kommunizmust, rendszerint Észak-Koreával és a Szovjetúnióval jönnek, Kínát meg elegánsan elfelejtik megemlíteni, mert hisz olyan nincs, hogy egy "komunista" rendszer jobb lehessen egy kapitalistánál.
Valóban nagyobb a szabadság kapitalizmusban, ezzel viszont az is együtt jár, hogy a pógár bármekkora idiótaságot elkövethet - akár a Nagy Egész rovására is - senki nem fog odamenni hozzá olyan Bud Spencer-esen, hogy ezt azért talán mégse kellene, cserébe az elbaszásaikat fizetheti a komplett társadalom, ill. az egész világ, ha már globalizáció is van. Lásd Nagy Gazdasági Világválság, olajkrízis, 2008-cas hitelválság, satöbbi. Ha a pogár azt látja, hogy nyugodtan lehet idióta, majd úgyis más fizet meg érte, akkor LESZ is, pindurkát se aggódj. Anno a Kádár-rendszerben a bankok pontosan ezért nem osztogatták a hitelt nyakra-főre csak úgy bárkinek, aki beesett az utcáról a gyűlt fejével.
Valóban így van: kapitalizmusban a pénz mondja meg, ki vagy és mennyit érsz. A "komunizmusban" a párthűség mondta meg, mennyit érsz, kapitalizmusban meg a pénz - "mindenki annyit ér, amennyije van". Nem nagy a különbség, hidd el. A döntő többség ma sem kőgazdag, ahogy anno se volt mindenki pártkatona.
Viszonylag jó életszínvonalat speciel a "komunista" érában is el lehetett érni - sőt, továbbmegyek, még egyszerűbb is volt valamivel, mert anno még érettségivel is kaphattál egy aránylag elfogadható fizetést, és a diploma se annyit ért, hogy müzlisdoboz mellé osztogathatták volna ajándékba, mert már vécésnéninek se vesznek fel felsőfokú végzettség nélkül. Érdemes megfigyelni, hányan robotolnak ma futószalag mellett robotzombi melóban diplomával és nyelvvizsgával. Anno nem kellett "sztárszakmásnak" lenned, ha sokat akartál keresni. Ma pedig már az árufeltöltői melónak is örülni kell.
Az is valid felvetés, hogy a kommunista országokban alacsonyabb az életszínvonal (mondjuk egyetemesen ez se igaz, lásd Kína megint...pindurkát előttünk járnak), cserébe viszont nincsenek bazinagy szakadékok és kasztosodás az egyes társadalmi rétegek között, kevesebb a kőgazdag burzsuj, cserébe kevesebb a mélyszegény nyomorgó is. Hát ez van - dugni és szűznek is maradni...na AZ nehéz lesz.
Az előállított termékekről meg azt érdemes tudni, hogy a fogyasztói társadalom jegyében előállított kapitalista termékek dizájnosak, csillivillik és divatosak, cserébe viszont 2-3 éven belül megadják magukat. Szemben a ronda,funkcionális kommunista termékekkel, amik 20-30 évig (!) baj nélkül elműködnek. Ha mégis elromlanak, belefocizol egy jókorát, és működik szépen tovább, mint a parancsolat. Ezzel szemben a fogyasztói társadalom ipari hulladéka? Összeteheted a két kezed, ha valami műszaki cikked 5 évnél tovább működőképes marad, legyen az számítógép, konyhai robotgép, vagy akár gépkocsi. Mindent szándékosan silány szar pótanyagokból tákolnak össze gány munkával, hogy minél hamarabb tönkremenjen. Javítani se lehet ezeket többnyire, mert "nanótekknikás", nem is az a lényeg, vegyél újat méregdrágán, fizess paraszt, azé' vagy. A fizetésed szebbik fele arra megy el, hogy az állandóan elromló gépparkot cserélgetheted. Az már csak a bónuszkérdés, hogy mekkora károkat okoz ez a bolygónak és a természetnek, de hát azzal miért is foglalkozna a konzumidióta marhája ugye, amikor a világ legtermészetesebb dolga a szemetet kidobni az ablakon...

Sztravinszka 2024.06.25. 16:32:05

Én arra reagáltam, ami régóta piszkál itt. Capillaris/Creativus szinte minden kommentjét arra fűzi fel, hogy az elmúlt 50 év fogyasztói, kapitalista, hedonista berendezkedése milyen egyéni pszichés és társadalmi torzulásokat okoz, és veri a vészharangot, hogy térjünk észhez, mert ezt csak háború hozza helyre. A diskurzus a háborúval összefüggésben indult, annak funkciójáról, erre jött be a hidegháború, ami szerintem eldöntötte Magyarország jelenlegi sorsát is, vagyis a keleti blokk összeomlását.

Csak a fogyasztói társadalmat ekézni kevés, összehasonlítás vagy alternatíva nélkül. Történelmileg igenis a hidegháború áll hozzánk legközelebb, ami meghatározta, hogy most miben élünk. Kína más téma, és valid minden komment vele kapcsolatban, de semmi közünk hozzájuk gazdasági kapcsolatot leszámítva. Másrészt bele lehet bonyolódni, hogy mit mivel hasonlítunk, mihez viszonyítva. Az egyén helyzete most vagy a kádár-rendszerben, vagy kelet és nyugat összehasonlítása. És mi mentén? Dehogy nincs változás, fejlődés: egészségügy (járványok, betegségek), oktatás, egyházak szerepe, jogrendszer, hivatalrendszer, nők helyzete, ezek konkrét adatok, nem szubjektív életérzés, hogy a Lada is elvitt ából bébe.

Ami köré Capillarissa mindig felcsavarodik, az a dopamin diéta, vagyis túlfogyasztás, ebbe szövődnek bele a háború körüli gondolatok. Ezt találom túl egydimenziós megközelítésnek.

Leírni, hogy milyen szar minden, az egy dolog, de ez is csak egy rendszer jellemzőkkel, gyengeségekkel, előnyökkel. Ami érdekes, hogy mikor lesz a következő háború, miért, és hogy milyen irányba megy tovább a kapitalizmus, mi tudja kizökkenteni. Kovid nem jött be, nem tarolt eleget.

Reactor 2024.06.25. 20:52:26

@Sztravinszka: @Sztravinszka: Stimmel. Lássuk be: sajnos van igaza, ezért kommentáltam. Abban esetleg eltér a véleményünk, hogy háború, vagy komplett gazdasági összeomlás hozza-e majd el az új rendszert, abban viszont megegyezik, hogy a kapitalizmus ugyanolyan emberellenes rendszer, mint a kommunizmus. És ugyanúgy fenntarthatatlan, tekintve hogy a bolygó nem képes minden ember esetleges hedonista szükségleteit kielégíteni. Egész egyszerűen nincs elég erőforrás.
Ez már a korai kapitalizmus idején, a gyarmatosításkor nyilvánvaló volt, nem poénból versenyeztek a nagyhatalmak Afrikáért: profit már csak külső tőke bevonásával kerülhetett a rendszerbe, csak úgy maradhatott fenn, ha kintről kap utánpótlást. Na ez ma már nem opció, mivel az egész Föld fel van osztva, legalábbis háborúzás, gyarmatosítás nélkül nem opció. Ma már csak úgy kaphatsz, ha elveszel mástól. A te nyereséged más vesztesége lesz. Pontosan ezért fenntarthatatlan és zsákutca a kapitalizmus: a gazdaság zéró összegű játék.
A keleti blokk összeomlásának több oka is volt, ezek közül a hidegháború csak az egyik.

Persze, hogy nem csak a fogyasztói társadalmat hibáztatom, van a kapitalizmusnak még tucatnyi káros hatása, de ez az 1 önmagában kitesz 3 másikat is. Van összehasonlítási alap is: idáig az emberiség jópár rendszert megélt már, kezdve az ősközösségtől (eddig az volt a legstabilabb, mintegy 40 ezer évig állt fenn), tehát simán összevethető a kapitalizmus más rendszerekkel - amik mellesleg szintén megszűntek, miután túlélték a hasznukat. A kapitalizmus más réges-rég túlélte a saját hasznát, már 29-ben, szóval ideje lenne már felszámolni. Ha nem, nos, akkor majd az fog minket...
Hogy mi lenne az alternatíva? Majd lesz helyette más. Az eddigi rendszereket is sikerült lecserélni, nem? Hát ezt is sikerülni fog. Szó nincs arról, hogy a kapitalizmus a non plus ultra, az emberiség végső homeosztázis-modellje, ami az idők végezetéig fenn fog állni.

Bele lehet bonyolódni ebbe a kérdéskörbe, persze, hisz az ősközösségtől csak bonyolultabb rendszerek jöttek létre, cserébe viszont bőven van összehasonlítási alap. Hiszed vagy sem, még olyan szempont is akad, amiben Augustus principátusa magasan veri a kapitalizmust...deeeee mi most szorítkozzunk a kapitalizmus vs. kommunizmus párbajra. Hogy mi mentén, ez témakörtől függ.
- Lássuk az egészségügyet: egészében véve csak technológiailag fejlődött (ez viszont független a kapitalizmustól; a szovjetek se abakusszal meg kőbaltával lőtték ki a szputnyikot a világűrbe), minőségileg viszont aki "érces"* lesz, az ugyanúgy áshatja ma is a sírját...
- Oktatás: a mai diploma értéke kb. a negyede az akkorinak
- Egyházak: a mindenféle szektából több lett, kérdés, hogy ez jó-e nekünk vagy sem
- Jogrendszer: akkoriban legalább még egyaránt büntettek ártatlant és bűnöst, ma csak az ártatlanokat...
- Hivatalrendszer: az elektronika ki tudná váltani ma az aktakukacok 50%-át helyből, akkor miért is vannak?
- Nők helyzete: a "komunizmus" alatt épp annyira voltak elnyomva, mint a férfiak. Az viszont tény, hogy pozitív diszkrimináció nem volt feléjük.
- Az is elég konkrét, hogy a Lada sokkal többször és sokkal kevesebbért elvitt ából bébe, mint egy Ford Mondeó

*Amikor a hülyegyerek nem tudja kimondani az AIDS mozaikszót

@God Harald: Még nem jártam, ettől függetlenül tervezem a dolog. Jueszéjben viszont igen, és ott sincs ám mindenütt kóbászból a kerítés...

God Harald 2024.06.25. 23:35:13

@Reactor: hát érdemes megnézni. Élni ott annyira nem szeretnék, de látogatóba nem rossz. Marha jó kajákkal…már ha nem ragaszkodsz a rántotthúsalapú konyhához!:) Olyan száznapos tojást nem mindenhol eszel:))) Némi rizspálinka után kiálthatsz rá kígyót békát. De igazi rendőrállam. Mondjuk bizonyos szempontból az usánka is. Közép és nyugat Európa a legjobb.

Reactor 2024.06.26. 02:40:13

@God Harald: Élni lehet én se élnék odakint, de nem zárom ki, hogy talán Magyarországnál jobb. Nincs bajom a "csájníz" ételekkel, a rántotthús valóban nem a kedvencem. Kutyát nyilván nem ennék, az egzotikusabb fogások (szöcske, háziegér) meg inkább a vietnámi konyhához köthető, mint a kínaihoz. Alkoholt egyébként nem fogyasztok.
A rendőrállam egész addig nem zavar, amíg tényleg a bűnözőket kergetik. Még tán a social-credit systemmel is kiegyeznék (nem mintha az NSA nem hallgatózna a jueszéjben...)
süti beállítások módosítása