Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Arra sosem sikerült rájönnöm, hogy mennyi idő után nevezhet valaki valakit hivatalosan a párjának, mert életem eddigi 29 éve alatt még nem találtam olyan nőt, akit nyugodt szívvel kitüntethettem volna ezzel a titulussal. Valahogy nekem többet jelent ez a kifejezés, nem is osztogattam túl sokaknak. Nagyon sok felszínes nő volt az életemben, és általában én szakítottam, mert valamiért én éreztem, hogy ebben ennyi volt. Röviden és tömören, a telefonfüggés („- Kinek írsz? - Senkinek”), meg a „nekem mindent lehet, neked semmit”- dolgok miatt. Nem én untam rájuk, hanem inkább fordítva, csak épp én mondtam ki helyettük.        

               Egy esetet kiemelnék: 7 hónapot voltunk együtt. Eljött hozzám, én a konyhában tettem-vettem épp, és a hátam mögött állt, én meg beszéltem hozzá. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a falnak beszélek, nincs ott, ő szó nélkül lelépett. Élőben többé nem láttam. Nem hátat fordítva beszélgetek emberekkel általában, addig szemtől szemben ment, csak én közben elkezdtem mosogatni, meg ilyesmi.
Aztán amikor írok neki, harmadjára válaszol, hogy részéről vége. Nem vettem észre, hogy szakítottunk, voltaképpen már ez előtt az eset előtt. Addig sem éreztem úgy, hogy ennek nagy jövője lenne, de ennél többre tartottam őt.
Az elején minden az újdonság varázsával hat, sok beszélgetés és minden ígéretesnek tűnik. De talán tényleg az a legjobb, ha már az elején közli, hogy igényelné a rózsaszín ködöt, de nem érzi – ilyen is megtörtént.
Megkedvelek valakit, örülök, hogy vele el tudok képzelni egy kapcsolatot, aztán jönnek ezek a dolgok.