Észre se vettem, hogy szakítottunk

2024. november 28. 07:48 - csajokespasik

       

               Megkedvelsz valakit, örülsz, hogy vele végre el tudnál képzelni egy kapcsolatot, aztán jönnek a meglepetések. Az elején még minden az újdonság varázsával hat, minden ígéretesnek tűnik, aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy egy üres konyhához beszélsz.        

 
       

               Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Arra sosem sikerült rájönnöm, hogy mennyi idő után nevezhet valaki valakit hivatalosan a párjának, mert életem eddigi 29 éve alatt még nem találtam olyan nőt, akit nyugodt szívvel kitüntethettem volna ezzel a titulussal. Valahogy nekem többet jelent ez a kifejezés, nem is osztogattam túl sokaknak. Nagyon sok felszínes nő volt az életemben, és általában én szakítottam, mert valamiért én éreztem, hogy ebben ennyi volt. Röviden és tömören, a telefonfüggés („- Kinek írsz? - Senkinek”), meg a „nekem mindent lehet, neked semmit”- dolgok miatt. Nem én untam rájuk, hanem inkább fordítva, csak épp én mondtam ki helyettük.        

       

               Egy esetet kiemelnék: 7 hónapot voltunk együtt. Eljött hozzám, én a konyhában tettem-vettem épp, és a hátam mögött állt, én meg beszéltem hozzá. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a falnak beszélek, nincs ott, ő szó nélkül lelépett. Élőben többé nem láttam. Nem hátat fordítva beszélgetek emberekkel általában, addig szemtől szemben ment, csak én közben elkezdtem mosogatni, meg ilyesmi.
Aztán amikor írok neki, harmadjára válaszol, hogy részéről vége. Nem vettem észre, hogy szakítottunk, voltaképpen már ez előtt az eset előtt. Addig sem éreztem úgy, hogy ennek nagy jövője lenne, de ennél többre tartottam őt.
Az elején minden az újdonság varázsával hat, sok beszélgetés és minden ígéretesnek tűnik. De talán tényleg az a legjobb, ha már az elején közli, hogy igényelné a rózsaszín ködöt, de nem érzi – ilyen is megtörtént.
Megkedvelek valakit, örülök, hogy vele el tudok képzelni egy kapcsolatot, aztán jönnek ezek a dolgok.          

 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr1818740402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vanderkaay 2024.11.28. 20:16:06

Méltatlanul alulértékelt poszt. Szerintem ez az évszázad legjobb szakítós sztorija bár még majdnem nyolcvan év hátra van belőle. Mosogatás közben egyszer csak eltűnik a hátad mögül és soha többet nem látod. Ilyet még nem hallottam

God Harald 2024.11.28. 20:28:51

@vanderkaay: vidám sztori:)
Szomorú történet: egyszer én is eltűntem:(

Lorrh 2024.11.28. 20:54:12

@God Harald: pedig elindultunk a falubeliekkel meg egy marmonkanna pálinkával megkeresni téged is.

VOGAben 2024.11.29. 08:48:10

Ez még olcsón megúszta. Régebben az egyik autószerelő haveromtól úgy dobbantott a nője, hogy becsüccsent az egyik már elkészült verdába. Sms-t azért küldött az úrhölgy, hogy két megyével távolabb, melyik benzinkútnál tette le a gépkocsit és a kulcsát a shopban átveheti...

bz249 2024.11.29. 09:14:41

@VOGAben: attol, hogy a poszter nem emlitette meg elofordulhat, hogy a noi holgy elvitte az ezust talalokeszletet.

Burgermeister 2024.11.29. 17:09:32

tipikus balek a posztolo
süti beállítások módosítása