Levélírónk mostanában főleg elvált férfiakba botlik, és azt vette észre, hogy az első találkozók, az önfeledt ismerkedés hangulata helyett, inkább egy traumafeldolgozó terápia légkörét hozzák.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
37 éves nő vagyok, és egy ideje újra ismerkedem. Zömében elvált emberekbe botlok, és ez a típus többnyire ugyanazt hozza nekem. Azt gondolhatnánk, hogy aki elvált, ugyanolyan ember utána is, mint előtte, csak a házasság terén lettek tapasztalatai. Ez nem így van. Bizalmatlanság és panaszkodás – röviden így tudnám összefoglalni a jellemzőiket. Azt is megértem, ha nem akarja valaki továbbörökíteni a génjeit, mert volt, aki gyerek nélkül lépett ki egy kapcsolatból, de ezt ne már az első randin zúdítsa rá valakire!
A válás egy trauma, és biztos, hogy az elvált nő se egyszerű eset. Igazából arra készültem fel, amikor elvált férfiakkal találkoztam, hogy biztos csak szexre hajtanak, de egészen meglepett, amikor azt vettem észre, hogy én csak beszélgetőtárs vagyok. Utána pedig tőlem várták, hogy én jelentkezzek, hogy akkor most folytatjuk, vagy sem? Nem vagyok már nagy álmodozó, sem túl igényes, de egy kicsit többre számítottam.
Vannak nők, akik azért panaszkodnak, mert a férfiaknak csak szexre kellenek, nem akarnak társat, kapcsolatot, de azok, akikbe most én belefutok, egy új típus. Hogy is van ez?
Nem tudom, miben is reménykednek. Vagy valamit félreértettek?
