„Hiányzik, hogy valaki néha megsimogasson, hiányoznak a spontán bókok, valaki, aki érezteti, hogy szép vagyok és értékes. Mert így akár az öcsémmel is lakhatnék!” – A megszokás nem mindig segít az elhidegülésen, de az se sokat lendít a dolgokon, ha a múltból felbukkan egy ex.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Mi öt éve vagyunk együtt. Minden nap van valami vita. Rajtam is múlik a dolog, mert egyrészt elviselem, másrészt megszoktam. Mégis érzem, hogy változás kellene. Nem vagyok már szerelmes, szerintem ő sem, de szeretjük egymást. Ahogy én is, ő is nehezen mozdul a megszokottból. Lett saját házunk, együtt újítottuk fel. Nehezen tudom elképzelni a váltást, de tudom, hogy valószínűleg elkerülhetetlen lesz. Amúgy, amikor nincs vitánk, akkor elvagyunk, de kb. úgy, mint két jó ismerős.
Hiányzik, hogy valaki néha megsimogasson, hiányoznak a spontán bókok, valaki, aki érezteti, hogy szép vagyok és értékes. Mert így akár az öcsémmel is lakhatnék! Ha én vagyok kedves vele, akkor rácsodálkozik, vagy nem viszonozza, természetesnek veszi. De valahol nem merek, nem tudok lépni. Ha úgy bánnék vele, ahogy ő velem, akkor sem venné észre magát. Ez az egész a legrosszabbat fogja majd kihozni belőlem. Van valaki hasonló helyzetben?
A másik:
- Milyen jelekből vehetem észre, hogy ő még kötődik az exéhez? Mert újra felbukkant. Pedig rengeteg sérelmet okozott a páromnak, hazudozástól a félrelépésig.
Én mindent elmondtam neki már magamról, nem szeretek titkolózni. Őszintén becsülöm a kezdettől fogva, de ha már ebbe se avat be, akkor miben is reménykedem?
