Végső soron az a kapcsolat is lehet jó, amelyik nem tart sehova se, amennyiben mindkét félnek ez az igénye. Posztolónkat bosszantja, amikor azt hallja, hogy a „kapcsolat nem halad”, mert a haladásnak nem lehet mértékegysége, maximum egy természetes fejlődési ritmusa. Mi lenne, ha csak szeretnénk egymást és a pillanatnak élnénk?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Van pár dolog, amit tisztán szeretnék látni.
Mikor mondjuk azt, hogy halad egy kapcsolat és mikor azt, hogy nem? És mi a haladás mértékegysége és mik a feltételei?
Sokszor hallom / olvasom, amikor valaki arról panaszkodik, hogy a kapcsolata nem halad, nem tart sehová, langyos állóvíz. Mit jelent az, hogy „tartson valahová”? Ha nem tart sehova, az baj?
Az egyik haladást akar, a másik meg nem tudja, de az biztos, hogy két emberen múlik. Szerintem az a legnagyobb haladás, ha a két megfelelő ember akad össze, akik már fel sem teszik ezt a kérdést. Persze legyenek közös rövid- és hosszútávú célok, ez alap, legyen őszinteség, tudja a másik, ha én ki akarok próbálni valami új dolgot, vagy változni, amiben a másik vagy támogat, vagy nem. Szerintem minden a változásokról szól, amik majd megteremtik a kihívásokat. Majd.