Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Kedves Blog,

A problémám a következő: a párommal (32) négy és fél éve vagyunk együtt. Én 26 vagyok. Kezdettől szoros kapcsolatot kellett tartani a szüleivel. Ha ezekre a látogatásokra nem tartottam vele, azt megemlegettem. Az anyja egy passzív-agresszív nő, szinte az elejétől fogva engem próbál nevelni, hol üzenget, hol személyesen, hol a páromon keresztül, és az a gyanúm, hogy ő van annyira rendes, hogy ezek többségét nem is mondja vissza nekem. A korábbi kapcsolataim során a férfiak szülei sosem telepedtek így rám, mint most. Én már magamon nevetek, amikor az anyósjelölt mindig elvárja, ha épp jönnek hozzánk, hogy tárt karokkal várjuk őket, ki kell szolgálni őket, és nagyon fárasztóak.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok!
November közepe van, de már most félek a karácsonytól…
Évek óta vita van belőle, hogy melyik napot hol töltsük.
Azt már sikerült megbeszélni a párommal, hogy a Szentestét töltsük együtt, ez már tavaly is így volt. Majd 25.-én mentünk anyósomékhoz és 26.-án az én szüleimhez. Idén kértem, hogy esetleg fordítsuk meg a sorrendet, mert úgy lenne igazságos. Egyelőre a párom beleegyezett, de erről nem tájékoztatta még az anyukáját.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Igyekszem a tényekre szorítkozni. A kitartó nyomulással kapcsolatban írnék pár szót. 23 éves vagyok, és egy társaságban megismerkedtem egy 38 éves férfival. Első alkalommal a számomat kérte, de nem akartam megadni. Egyszer csak felhív. Másvalaki adta meg neki abból a körből... Találkoztunk egyszer, de csak beszélgettünk, én nem akartam tőle semmit, épp arra volt dolgunk mindkettőnknek és ledumált. Meg is mondtam neki. De abban a társaságban mindig összefutottunk és akkor csak rám szánta a figyelmét. Nagyon keményen nyomult rám.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Na, erre mit...?

Az exemmel három év után szétmentünk, majd úgy 1 évig nem is hallottam felőle. Sok mindent elértünk együtt, úgy, hogy sosem fogtunk össze igazán. De ez már a múlt. Most úgy beszélünk, ahogy barátok beszélnek, nem úgy, ahogy szeretők hazudnak. Ő vette fel velem a kapcsolatot, érdeklődött, mi van velem. Nem ígért semmit, én sem ígértem semmit. Elmesélte, anélkül, hogy kérdeztem volna, hogy időközben neki volt egy 19 éves lánnyal viszonya, aki 15 évvel fiatalabb nála. Egészségére, mondtam. Nem tartozik beszámolóval nekem. Biztos azért dobta be, hogy majd biztosan sápadni fogok. Hát, ez elmaradt.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

28 éves férfi vagyok, közepes jövedelemmel és bipoláris zavarokkal, évek óta van pszichiáterem, rendszeresen járok hozzá. Ezzel a betegséggel még jobban szűkülnek azoknak az embereknek a lehetőségei, akik ismerkedni szeretnének. Nálam ez a betegség szorongással is jár, de kontrollálható és nem látszik rajtam a mindennapi életben. Néha társaságban teljesen fel tudok oldódni, meg is feledkezem a problémámról, aztán hirtelen tör rám a szorongás, és akkor tudom, hogy ideje távozni. Soha senkit nem akartam bevonni ebbe, de voltak helyzetek, amikor már titkolni sem tudtam többé.