A hétvégi sokkoló poszt egyik rendszeres Olvasónkból előcsalogatta saját történetét, ugyanis számos momentumban némi analógiát vélt felfedezni. A sztoriban szereplő srác eleinte hányaveti, de a közös dráma összekovácsolja kedvesével…egy darabig. Utána mutatja csak meg…

„Megírta egy barátnőjének, hogy egy barom vagyok. A dologban az a legszebb, hogy véletlenül elküldte a levelet nekem is.” – A srác egy eltévedt levélből ébred rá, hogy ideálisnak hitt kapcsolata csak egy vicc volt. Legalább nem hagyta magát és férfiasan…

„Én is lefeküdtem egy sráccal. Bosszúból” - posztírónk már tudja, hogy a flúgos pasi elől, nem megoldás a főnök fiához menekülni, mert csak cseberből vederbe került. A legideálisabb kapcsolatot is szétrobbanthatja az, ha a pasi a piálást és a féktelen bulikat…

„Azelőtt mindig feketében járt, de amint összejöttünk, kezdett kinyílni, virágozni, nő lenni, szép lenni, egyre többet mosolyogni.” – Levélírónk annyira jól ismer egy lányt, ahogy még magát se. Úgy érzi, soha életében nem szeretett még így bele senkibe.…

„Ő egyre többet ivott a haverokkal, akik olykor nem átallottak engem obszcén szavakkal illetni.” Egy lány szívét-lelkét beleadja egy hálátlan kapcsolatba, majd szakítás és szolid bunyó következik. Újra a tövig futtatott kérdés kerül terítékre: hogyan rakjuk ki…