Régóta olvasom a blogot és elhatároztam, beküldöm az én élményemet is, talán sokak okulására – talán csak a magaméra. Alig két hónapja történt, hogy megismerkedtem egy sráccal, legyen Laci (29) egy közös ismerősünkön keresztül. Én 25 éves vagyok.  Elkezdtünk találkozgatni, egyik randi a másik után. Úgy éreztem, egy kicsit megismertem és közelebb kerültem hozzá, de tévedtem. Nem volt tolakodó vagy bunkó, csak valahogy távolságtartó. Én beleszerettem. Nem kellett volna, de istenem én ilyen vagyok, nem tudok máshogy szeretkezni egy férfival, csak ha szerelem van köztünk.

Későn derült ki, hogy Laci nem így gondolja. Szerinte a szerelem a biológia egy szépséges játéka a fajfenntartásra, semmi több – ezt nem így mondta, csak utalt rá, de nagyjából ezt is mondhatta volna akár. Három alkalommal kerültünk ágyba és végig úgy érzetem, mintha egy 18 éves tapasztalatlan kölyök próbálkozna rajtam, mohón, öncélúan, a kölcsönös örömszerzés legkisebb jele nélkül. Mint aki úgy véli, hogy a szexuális kapcsolat nem valami közös dologról szól, hanem az egyoldalú kizsákmányolásról. Szerintem jobban jár, ha magára és néhány pornófilmre hagyatkozik, nem élő nőkre, mert ezt mások is észre fogják venni. Hacsak nem talál egy született lotyót. Szóval amikor közöltem Lacival, hogy nem érzem jól magam ebben a kapcsolatban, minden dráma nélkül azt mondta, hogy jó. Oké, hagyjuk abba. Azt mondta, nem érdekli, és légy szíves ne kényszerítsem bele ebbe a melodrámába. Ő nem ígért semmit. Ja, kösz, ezt mondhattad volna az elején.

Szerintem jön majd neki egy másik lány. Annyira fájt a droidos érzelemmentességet látni az arcán. Nem kerültem hozzá közelebb, csak úgy éreztem, mintha. Megint a rózsaszín szemüveg esete.