„A mai világban főleg a férfi keresi a nőt, és majd a nő kegyeskedik komolyabb figyelmet szánni rá, ha olyan kedve van” – Posztolónkat állandó bizonytalanságban tartja egy nő, aki hol vele van, hol meg fantomhapsikkal. A férfi lassan rájön, hogy a barátnője valójában sosem volt a barátnője.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves Blog és Olvasók!
Szeretnék tanácsot kérni, hogy Ti ugyan mit tennétek ebben a helyzetben.
Másfél éve ismerem őt. 26 éves nő. Én 28 vagyok. Annak idején ő kezdeményezett, elmentünk boltokba, elkísértem sok helyre, ahova én annyira nem is akartam menni, de vele mindent... aztán ettünk és feljött hozzám. Jól éreztük magunkat egész nap. Lefeküdtünk. Én is kívántam, és ő is. De utána nem sokkal később az egész visszament baráti viszonyba, le is tettem róla. Majd nyáron, egy közös buli után, újra lefeküdtünk, amikor nálam akart aludni.
Ezen felbuzdulva gondoltam, hogy biztos nem tettem akkor eleget érte, hogy többet lásson bennem, hát jobban kiteszek most magamért. Szeptember elején úgy tűnt összejöttünk, legalábbis minden jel arra mutatott, ami ilyenkor jelentkezhet. Bár így se láttam annyit, mint szerettem volna... Aztán decemberben szólt, hogy úgy készüljek, hogy van egy másik jelöltje... Ezt így karácsony előttre időzítette. Addigra már beleéltem magam, hogy együtt leszünk. Azt mondtam neki, oké, akár így, akár úgy, azért együtt Szilveszterezhetnénk... Jó, majd meglátjuk – mondja.
Arra gondolok, mivel nem vagyok hülye, hogy a legtöbb nő mindig és mindenkor jobbat vár, de mikor meg majd-egyszer csak öregedni kezdenek és bepánikolnak, bárki jó lesz, gyorsan rávarrják magukat akármilyen balekra. Én úgy látom, a mai világban főleg a férfi keresi a nőt, és majd a nő kegyeskedik komolyabb figyelmet szánni rá, ha olyan kedve van. Valamiért a mai nők semmit nem tesznek azért, hogy párjuk legyen, nem éreznek megbánást, csak később sírnak, ha úgy érzik, elszalasztanak valakit. Szóval, nem értem
(Egyszer felhozta a kutyáját, én meg végig neki ugráltam, hogy hova megy, mit csinál, ha nincs szem előtt. Többször mondtam, hogy nem szeretem a kutyákat. Ennyire figyelt rám).
Kérdezem, mi van az új jelölttel, azt mondja: áá semmi, hagyjuk... Eljött hozzám Szilveszterezni, kocsival, úgy hogy majd nem iszik, nem is ivott, mert otthon akar aludni, és hajnali 3kor képes volt hazamenni, pedig nálunk a 18. kerben nem kis köd volt, de mindegy. Pedig itt lett volna nálam egy ágy, akár külön is aludhatott volna. Nem egyszer aludt már nálam. És ekkor egy kicsit kiosztottam. De az a baj, hogy vele nem lehet veszekedni sem, mert lepereg róla. Akkor most milyen viszonyban is vagyunk egymással?
