„A szexuális életünk minimumra csökkent. Azt mondja, hogy ez minden kapcsolatban bekövetkezik 5 év után” - A barátnő próbaképpen egy egész napra elment a barátokkal, direkt nem szólva párjának, aki utólag sem kérdezte, hol és kivel volt. Úgy látszik, nem érdekli már, de az is lehet, hogy észre sem vette a hiányt. Amikor Posztolónk beszélni próbál a pasijával kettejükről, ő nem érvel, hanem magát védi, hogy márpedig ugyanaz az ember, mint az elején.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Párommal idén leszünk öt évesek, és van 1-2 dolog, ami szerintem megér egy levelet, talán közös okulásra, illetve, számítok pár véleményre is.
Megismerkedésünk környékén nagyon mélyeket beszélgettünk és őszinték voltunk egymással minden téren. Az első időszak arról szólt, hogy megismerjük egymást, de nem vesszük túl komolyan a dolgot. Végül egyszer azzal állt elő, hogy ő nagyon jól érzi magát velem.
Szeretné, ha komolyabbra fűznénk.
Az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent az idő, amit beszélgetésre fordítunk, és még ekkor is többségben vannak az Igenek és a Nemek az összetett mondatokkal szemben.
Hőségben nekem sincs kedvem túl sok aktivitásra, de a legalapvetőbbeknek talán évszak nélkül is menniük kéne. Régebben ragaszkodó és törődő volt, sok mindent előre tervezgettünk. Idén ebben is lesz változás, mert nem megyünk nyaralni, pedig nem is külföldre mentünk volna, hanem oda, ahova minden évben egyszer nyáron, Tokajra. Nem kerül sokba, és már mindent ismerünk, mi, hol, merre, meglepetésre nem kell számítani (kivéve azt, ha nem megyünk). Talán az a baja, hogy megint velem kell menni, illetve kellett volna. Nekem nagyon furcsa, hogy valaki ennyi idő után kezd már ráunni a másikra, vagy kiszeretni belőle, vagy láthatatlanságig megszokni - persze az az ominózus 7 éves vízválasztó sem szentírás, amit mondanak.
Ha egy egész napra elmentem barátokkal, és próbaképpen direkt nem szóltam neki, ő utólag nem kérdezte, hol és kivel voltam. Nem érdekli. Lehet, hogy észre sem vette. Amikor beszélni próbálok vele kettőnkről, és arról, hogy mennyire megváltozott, többnyire nem érvel, hanem magát védi, hogy márpedig ugyanaz az ember, mint az elején, nem változott.
A szexuális életünk minimumra csökkent. Azt mondja, hogy ez minden kapcsolatban bekövetkezik 5 év után, normális tendencia, és amennyi alkalom van, az legalább kiadós - mondja ő. Csak úgy kettő éve még mérföldekkel jobb és intenzívebb volt a szex.
Mit nem észlel azon, hogy felesleges ebben maradni kitartás nélkül, ha a kapcsolat már haldoklik és az érdektelenségbe, megszokásba megy át? Nem tudom, mi többet tehetnék, ami rajtam múlik ezen felül, a saját visszhangomat pedig unom már. Ha minden veszve, végül is minek játssza tovább? Mindketten belefáradunk csak. A szerelem részemről még megvan, bár nem olyan intenzitású, mint az elején. Ő már nem szerelmes belém, próbálom ezt elfogadni és örülni annak, ami van. Túlélhető, csak mit érek vele, ha minden így marad...?
