A magánügy csak addig privát, amíg nem sért másokat. Átverés, csalárdság, hazugság. Néha magunknak kell az igazság nyomába szegődnünk, hogy megtudjuk, érdemes-e tovább hajtatni egy amúgy is totálkáros szekeret. A cél szentesíti az eszközt.
Sziasztok! Akadt nekem is egy sztorim. Gondoltam megírom, kíváncsi vagyok a véleményekre. Szóval a történet télen kezdődött. Megismertem egy lányt, egy jó barátom és barátnője által (nevezzük Áginak). Elhívtak, hogy mennyek el velük egy bevásárlóközpontba. Én el is mentem, és itt ismertem meg Ágit. Jól elvoltunk négyesben egész nap, sokat nevettünk, jól éreztük magunkat. Aztán estefelé elváltak útjaink, mi is mentünk haza, és ők is. Ekkor még meg se fordult a fejemben, hogy Ágival valaha is lesz köztünk valami, bevallom annyira nem is fogott meg a külseje, viszont aranyos csajnak tűnt. Egy hét múlva elmentünk bulizni, haverom születésnapját ünnepeltük, és ott volt a barátnője is. És közölte velem, hogy Ági elég sokat beszélt rólam a héten. Pár napon belül Ági fel is vett msn-re és beszélgettünk. Megkérdezte hogy nincs-e kedvem találkozni, vele hogy kicsit jobban megismerjük egymást. Benne voltam, hiszen már jó ideje nem volt barátnőm. Pár nap múlva találkoztunk is, és hát már aznap össze is jöttünk. Kicsit gyorsan történt minden, de igazából nagyon örültem neki. Innentől kezdve általában négyesben töltöttük a hétvégéket, valamikor velünk volt egy-két haver is. Nagyon jól éreztük magunkat mindig. Eljárkáltunk bulizni, összeültünk dvd-zni, vagy pedig elmentünk a röpi edzésükre, meccsükre. De aztán egyik nap, amikor Ági nálam volt és csak kettesben voltunk, láttam rajta hogy valami nincs rendben.
Érezhető volt, hogy valamit nem mondd el. De nem kérdeztem rá, mert gondoltam, hogy csak én magyarázom be magamnak. Egy ideig úgy látszott, hogy tényleg így van, mivel nem láttam rajta, hogy titkolna valamit. Így meg is nyugodtam, gondolván, hogy minden rendben van. Eltelt két hét, és megint elkezdett furcsán viselkedni. Nem jött msn-re, ha nem hívtam, akkor nem is beszéltünk. Egyszer pedig elkísértük őket egy bajnokságra. Egész nap meccseik voltak. És még összeültünk megnézni a barátokkal egy filmet. Későn értünk hozzánk és gondoltam nem is próbálkozok semmiféle esti huncutkodással, mert láttam, hogy nagyon fáradt volt. Ő azonban másképp gondolta, nekem pedig nem volt ellenemre. De mire belelendültünk volna megcsörrent a telefonom. Sms-em jött. Nem is érdekelt, hogy csörög. De Ági szólt, hogy nézzem meg, mert idegesíti, hogy csörög. Megnéztem és mire visszaértem hozzá elkezdett nevetni. És hát, azt hiszem a furcsa dolgokkal itt telt be a pohár. Úgy gondoltam, várok még pár napot, és ha nem változik a helyzet, akkor beszélek vele. Hát nem változott. Gondoltam, a tudta nélkül kimegyek a suli elé és meglepem - ezután beszélek vele. Hát épp, hogy nem kerültük el egymást a sulinál, viszont nem láttam rajta, hogy túlzottan örülne a jelenlétemnek. Átmentünk hozzájuk és elmondtam neki a problémámat. Emberi hangon beszéltem vele és nem szemrehányásként mondtam neki, csak elmeséltem, hogy úgy látom, furcsán viselkedik és hogy valami nincs rendben kettőnk között és szeretném ezt megbeszélni vele. Egyből felemelte a hangját, tagadni és támadni kezdett hogy: "Ez hülyeség, nincs így! Ő egyszerűen ilyen, és ha ez nem tetszik akkor hagyjuk az egészet". Próbáltam vele megbeszélni, de láttam, hogy nem fog menni. Haza is mentem. De nem hagyott nyugodni ez az egész. Tudtam, hogy valamit nem mond el. Azon gondolkodtam, hogyan tudnám kideríteni. Aztán arra gondoltam, hogy talán az email-jeiben találnék valamit, na de nem tudom a jelszavát. Így hát elkezdtem gondolkodni, és amit Ágihoz tudtam kötni, azt elkezdtem próbálgatni. A 4. tippem be is jött. És hát sajnos találtam csúnya leveleket. Leveleket, amik arról szólnak, hogy Ági megcsal engem, hogy hazudik nekem, hogy egy másik pasival találkozhasson, hogy ő igazából nem is érez irántam semmit, csak a barátnője (haverom barátnője) beszélte rám. Fel is hívtam, közöltem vele, hogy holnap bemegyek az edzésére, mert beszédem van vele. Úgy is tettem, ismét csak emberi hangon elmondtam neki, hogy tudok ezekről és még így, hogy konkrét dolgokat mondtam neki még így is tagadta. Nyújtottam vissza neki a gyújtót, amit születésnapomra kaptam tőle, azt mondta neki nem kell. Azt válaszoltam, hogy nekem sem. Ledobtam és kimentem. Lehet, azt gondoljátok, hogy csúnya dolog volt tőlem, hogy belenéztem a leveleibe, mert hogy az a magánügye. De vajon ha nem teszem, akkor mennyi ideig ment volna ez így?