Na, ezt fejtsétek meg nekem! A sráccal több, mint két hónapja ismerkedtem meg, egy tanfolyamra járok, ahol előadónak hívták meg. 29 éves, jóképű, munkájában sikeres, határozottnak tűnő, ambiciózus pasi. Előadás után írtam neki egy közösségi oldalon, kérdéseim voltak hozzá az anyagot illetően, és óra után nem akartam zavarni, mert már este 8 volt. Kedvesen válaszolt. Rá egy hétre összefutottunk egy szórakozóhelyen, ő jött oda hozzám, beszélgettünk mindenféléről vagy fél órát, és az est hátralevő részében sem nagyon vette le rólam a szemét.

Másnap kezdődött a facebook-on a végeláthatatlan levelezés. Napi 2-3 levélváltás (és nem egy-két sorosok), mindenféléről, hogy telt a napja, mit gondol erről vagy arról, zenéket is küldtünk egymásnak, szinte minden levél végén. Teljesen egy hullámhossz, és nyíltan közölte hogy tetszem neki. Persze van barátnője, ezt nem is titkolta, de nem beszéltünk róla sokat. Már akkor lúzernek éreztem magam, mikor tőlem kért tanácsot, hogy a szülővárosomba látogatnak hétvégén a csajával és ajánljak neki éttermet... Jófej voltam, ajánlottam. Több mint 1 hónap intenzív levelezés után megbeszéltünk egy találkát egy kávézóban. 1,5 óráig tartott, abból 1 és negyed órát csak hallgattam, mert neki be sem állt. Persze csak a világ dolgairól beszélt, hogy milyenek a mai fiatalok stb. Pocsék volt. Másnap jött a szokásos napi levél, rákérdezett az előző napra és meg is írtam neki, hogy elég feszengős volt, annyira nem éreztem jól magam. Nem adta fel, udvarolt tovább, az egymásnak küldött zenéinkből cd-t is összeállított, amit futárral elküldött a munkahelyemre. Nagy része romantikus, vagy erotikus zene volt. A cd borítójába pedig római számokkal beleírta a telefonszámát. Írd és mondd 1,5 hónap után történt telefonszámcsere. Nem nyomultam egyáltalán, kíváncsi voltam mit akar, mire megy ki az egész. Egyik este még az sms-ezésbe is nagyon belelendült, még azt is felajánlotta, hogy éjjel találkozzunk, de ez miattam nem jött össze. Meg bőrtangától kezdve mindenfélét tartalmaztak már az írásaink... Félreérthetetlen és túlfűtött utalások voltak a leveleiben és sms-eiben is. Volt, hogy a csajával elment síelni és a síliftről írt nekem. Sms-nél 10 másodpercen belül válaszolt, levélnél sem váratott meg soha.

Egy idő után meguntam ezt, és közöltem vele, hogy nagyon aranyos, de egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni. Erre felajánlotta, hogy találkozzunk és beszéljük meg. A találkozót sikerült 1 hét után összehoznunk és nem tartott tovább 15 percnél. Egy nyilvános parkba hívott, semmi „hogy vagy? Mi újság?” belevágott és elmondta, hogy nagyon tetszem neki, nagyon bejön a stílusom is blablabla, de a kommunikációnk erősen átment flörtölésbe és ezt tisztázni szeretné. Nem kíván kilépni a kapcsolatából, és nem is hűtlen típus, szóval maradjon ez így köztünk, vagy nem is tudja... Közöltem vele, hogy szerintem számára ez az egész flörtölés valamiféle önigazoláshoz kellett, ezt persze erősen tagadta. Mindenesetre ő nagyon szeretne velem kapcsolatban maradni, tudni arról hogy mi van velem és a további szar szöveg. Magyarázkodott, hogy a cd csak egy kedves gesztus volt stb. Én pedig mondtam, hogy van elég barátom, akivel megbeszéljem a világ dolgait, ha valakihez vonzódom, akkor nem erőltetem a haverságot. Úgy váltunk el, hogy ő örülne, ha keresném, de megérti, ha nem akarom. Én persze mosolyogtam végig, és közöltem, hogy szerintem tudja a választ. Nem is tudom, mit vártam. Felszállt a lila köd. Azért hazafelé rendesen szidtam magamat és az illetőt is, ahh mégis hova gondoltam, hogy különb, mint bármelyik idióta férfi???