Sziasztok! Egy régebbi kalandomat szeretném szétcincálásra bocsátani. Öt évvel ezelőtt volt egy barátnőm. Látszólag visszafogott, kedves, mosolygós stb. volt, és én be is dőltem a festménynek. Licitáltam rá, leütötték és hazavihettem – hogy a példánál maradjunk. Mivel ő vidékről járt fel Budapestre egy hétvégi suliba, albérletben lakott, ahol én alkalmanként meglátogattam őt. Egész jól elvoltunk, állítólag nagyon szeretett, de ez végül is már mindegy. Ódákat zengett arról, hogy milyen szerencsésnek gondolja magát, hogy összefutott velem. Én erre udvariasan azt feleltem, hogy „ugyan már, kissé túlzol”.

Az albérlőtársa egy csaj volt, akivel később valamiért összekaptak. Tőle tudtam meg a későbbi dolgokat. De menjünk sorba. Az elején gumival szexeltünk, majd fokozatosan – az ismeretségünk elmélyülésével egyenes arányban – ez elmaradt. Egy szép nap hívatlan vendégek jelentek meg a szerszámomon. Irány a nemi beteg gondozó. Szexuális úton terjedő (szerencsére könnyen kezelhető) gomba-fertőzésre tettem szert, amire kaptam egy ecsetelő oldatot. Kezelgettem vele, és később szépen el is múlt. A doki szerint általában olyan hölgyektől lehet számítani ilyen ajándékra, akik gyakran váltanak szexpartnert. Amikor finoman szóltam neki, hogy mim van, és miért nem szexelünk mostanában, elképedt, és azzal vádolt, hogy más lánytól kaptam el, ergo én csaltam meg őt (?!). Erre én: „hát, szivi, ezt pedig tőled kaptam el! Önerőből tettél rá szert, máshonnan hoztad.” Most jön a képbe az albérlőtárs. Már elköltözött máshova, de tartottuk a kapcsolatot. Elmondta, hogy a csaj gyakran bonyolított suttogós telefonokat, melyet gyors távozás követett. Szerinte nem az apukájával találkozott, hogy átadja neki a havi apanázst. Amikor számon kértem a barátnőmet, mindent tagadott. Hamarosan jött a nyár és a nyári szünet miatt otthon maradt. Nem hívott, és amikor én hívtam, nem vette fel. Szépen elcsitult a dolog, minden dráma nélkül. Lehet, hogy bűntudata volt valamiért? : )