„Érezte, hogy engem csak megsebezne, ha akkor bevallotta volna, mert a hosszú távú kapcsolat nem az ő műfaja, képtelen rá” – a csaj megismer egy pasit, aki első körben átveri, de egy véletlen találkozás vallomásra kényszeríti. Most megtudhatod, hogy ha az éjszaka közepén telefonon pasizni hívnak, jobban teszed, ha a fejedre húzod a paplant!
Hello CsP! Elmesélem, hogyan találtak nekem egy pasit. Vagyis inkább ellenkezőleg. Nem lesz hepiendes. Otthon vagyok, készülődök lefeküdni. Elalszom. Egyszer csak arra ébredek, hogy szól a telefonom. Éjfél előtt 20 perccel felhív az egyik barátnőm, és italos hangon beszélni kezd. Én álomból ébredve csak hebegek, nem értem, mint mond, fél percbe telik, míg egyáltalán rájövök, kivel beszélek. Azt mondja, talált nekem egy pasit. Rögtön üljek taxiba és menjek oda. Mondom, szó sem lehet róla, én ebből az ágyból csak reggel fogok felkelni. Még erősködött egy kicsit, végül leraktam és aludtam tovább. Másnap este e-mailben írja, hogy bánhatom, hogy nem kerekedtem fel és mentem oda, amikor hívott, mert tuti pasit talált nekem. Mivel tudja, hogy 3 hónapja egyedül vagyok, gondolta besegít. Azt is elárulta, hogy megvan a pasi elérhetősége és ha akarom, összehoz vele, úgy, hogy ő is ott van – hiszen nekem még idegen, eddig csak ő ismeri, így be kell mutatni nekem. Még azon a héten leszervezett vele egy ismerkedést egy bárba.
Az a bár volt, ahonnan felhívott akkor este, és ahol megismerte a jelöltet. Korábban érkeztünk, de ő így is késett egy 20 percet. 39 éves, igen jóképű pasi volt. Elegáns, igényes, udvarias stb. sokáig elvoltunk, kezdetben feszengtünk egy kicsit, hiszen mindketten egy kényszerített helyzetbe kerültünk, ami valamilyen szinten kínos volt. Aztán a barátnőm elkezdett viccelődni, hogy nem érti, miért nem ülünk közelebb egymáshoz stb.. Aztán a pasi (szándékosan nem adok nevet neki) szabadkozik és elnézést kérve lelép, lévén találkozója van egy barátjával ma még. Jól van. Elérhetőség-csere. Másnap reggel ott vár az e-mailje, amiben röviden azt kérdi, lenne-e kedvem találkozni. Ha igen, hol és mikor? Válaszoltam, hogy persze, válasszon valamit. Na, erre a mélre soha többé nem jött válasz. Vártam 1 napig, 1 hétig, 1 hónapig. Aztán úgy három hónap múlva, amikor újra ott ülünk a többiekkel abban a bárban, egyszer csak elsétál előttünk. Először csak átsiklik raktam a tekintete, majd megismer. Hirtelen nem tudja mit csináljon, látom rajta, hogy zavarban van. Végül nincs visszaút, kínosan odalép. Leül, mintha misem történt volna, majd 5 perc jópofizás után félrehív, hogy beszélni szeretne velem. Elmondta, hogy milyen helyes lánynak tart engem, majd azt is, hogy ő benne van a hiba. Bevallotta, hogy igen nagy a szexuális étvágya és nehezen tud tartós kapcsolatot kialakítani. Kifejezetten szexfüggőnek vallja magát (?!) Érezte, hogy engem csak megsebezne, ha akkor bevallotta volna, mert a hosszú távú kapcsolat nem az ő műfaja, képtelen rá (??!!) Addig szótlanul ültem, majd amikor befejezte és megkérdezte, mit iszom, felálltam és azt feleltem neki, hogy: „kösz, nem vagyok szomjas” - azzal elmentem. Nem láttam többet. Szerintetek helyesen járt el, hogy egy véletlen összefutásra hagyta a coming out-ot?