A szereplők:

- én, a fiú

- Lajos a haverom

- Csilla (Lajos exbarátnője, nekem pedig potenciális jövendőbelim)

- Lilla (a csalicsaj)

A házasságom már a végét járta, egy ismerősökből álló összejárós társaságban egyre komolyabban szimpatizáltam - sms, mailezés - egy másik lánnyal. Ugyanebbe a csapatba tartozott egy srác, Lajos aki korábban a "kiszemelt" hölggyel (nevezzük itt "Csillának") járt, de már szakítottak, a fiú azonban nem adta fel a reményt. Valójában neki köszönhetem az alábbi sztorit. Lajos nagyon dörzsölt volt, de mivel többszáz kilométerre lakott attól a várostól, ahol az exe (csak néhány hónapig voltak együtt) és én laktam, mint utólag bevallotta, nehezen küzdött reménytelen féltékenységével. Hogy, hogy nem, valahogy összeboronált mailben egy másik, vele egy városban lakó kolleganőjével (nevezzük itt "Lillának"). Először csak beszélt róla, aztán közös többszöröst keresve (nyelvtudás, hobby, egyéb ürügyek) valószínűleg adta a kolleganője alá a lovat rólam, egészen addig, hogy amikor ketten telefonon egyeztettünk, akkor odahívta "Lillát", hogy váltsunk már néhány szót egymással is. Én átláttam a szitán, mivel Lillával akart összehozni, hogy elterelje a figyelmemet "Csilláról". Belementem hát a játékba.

 

Nem okozott nehézséget, hogy rövidesen, munka miatt, leutazzak az ő városukba. A közös ismerős srácnak nem szólva, találkozót beszéltünk meg a főtéren. Az az igazság, hogy előtte már kialakult egy kis mailezés, ami időnként alig burkolt erotikus fantáziálásról szólt. A találkozás ígérete tehát bizsergető volt.

Gyorsan végeztem a helyi alibi tárgyalásommal, hevesen elhárítottam az ügyfél ebédmeghívását és igyekeztem a tali előtt valamilyen finom bort venni. Megláttam egy borászatot, bementem a boltba és miközben válogattam egyszer csak látom, hogy ott van Lilla is (ebből rémlik, hogy egyszer már futólag találkozhattunk, de nem emlékszem mikor, mindenesetre nem ott láttam először, ez biztos). Nagyot mosolyogtunk, vettünk egy-egy bort és elindultunk. Mivel még nem ebédeltem, gondoltam kézenfekvő, hogy menjünk el valahová étterembe. Ott derült ki, hogy ő már evett (nyilván félreértettük egymást) így az egész csak egy waste of time volt.

Bekajáltam, miközben nagyon kellemesen eldumáltunk, és ő közben maximum valami desszertet evett meg. Utána indulás a koleszbe. Az egyetemnél dolgozott, ezzel együtt volt kollégiumi szobája is, de a másik két szobatársa aznap nem volt a városban. Beültünk a szobában az ágyra és hosszan beszélgettünk, egyre több bort italozva. Így telt a délután, egyre forróbb lett hangulat, mire az ital hatására megjött a bátorságom és valamilyen vicc után, miközben ő nevetett, elkaptam az arcát és meg akartam csókolni. Először félreértette, azt hitte valami a poénhoz kapcsolódót akarok tenni vele, de tartottam az arcát és amikor rájött szándékomra, hevesen csókolózni kezdtünk. Nem telt bele kis idő és vetkőztetni kezdtem. Lilla húzódozva ellenállt, közben mondta, hogy megfogadta, első alkalommal nem fog lefeküdni velem. De én haladtam az úton tovább, lefejtettem a blúzát, megláttam sötétlila melltartóját. Lassú és felfűtött kérlelés közepette szabaddá tettem melleit, majd haladtam lefelé és szépen lassan megszabadítottam minden ruhájától. Közben azért megígértem, nem fogok belebújni. Elképesztően jó volt vele. Ez februárban volt, mint utóbb elmondta, augusztusban volt utoljára férfival. Ma is látom még magam előtt, ahogy aléltan szétterülve, szemérmetlenül szétterpesztett végtagokkal fekszik a hatalmas ágyon, a sötétítőfüggönyön átszüremlő félhomályban. Gyönyörű volt! Aztán ahogyan lassan magához tért, szépen helyzetet változtattunk, lefejtette rólam a ruhát deréktól lefelé (a többi az én dolgom volt) és nekem látott. Azonnal és teljes lendülettel dolgozott. Szétterültem, mellém bújt. Ki tudja, meddig feküdtünk, úgy ott még... egészen amíg beesteledett. A hátralévő órákban még emlékszem, ahogy felkeltünk, pont a padlóra dobott ingemre rúgta a vörösboros poharamat. Hirtelen rohangálás, hogy majd ő kitisztítja. Felkapta magára a blúzát és indult kifelé, hogy a mosdóban gyorsan kiöblítse. Tökéletesen és nyom nélkül kimosta az ingemből a vörösbor foltját (!) nehezen magyarázható helyről a jobb hónom aljáról.

Aztán lassan indulnom kellett, felöltöztünk és taxit hívtunk. Kimentünk a pályaudvarra, még egymást ölelve és fogdosva a taxiban. Elbúcsúztunk és a vonatról még küldtem neki egy sms-t. Nem emlékszem pontosan mi volt benne, de arról szólt, hogy mennyire jó volt vele. Elképesztő hatása lett. Úgy látszik a dugás-után-eldobós típusú pasikkal volt eddig dolga, mert szinte teljesen elolvadt tőle, hazafelé még többször beszéltünk telefonon.

Mint később kiderült, aznap nem utazott haza a szüleinél lévő lakásába, hanem visszament a koleszba és ott aludt, mint mondta, érezve az illatomat az ágyban. Utána még vagy kétszer találkoztunk, de soha nem jutottunk el az ágyig. Volt csókolózás, séta, beszélgetés, de nem feküdtünk le egymással soha többé. Aztán a távolság miatt a kapcsolat megszakadt. Lilla külföldre ment ösztöndíjjal dolgozni és elvesztettük a kapcsolatot. Közös barátunk Lajos - aki összehozott - talán sosem tudta meg, hogy milyen jól sikerült az elterelő manővere. Illetve mégsem: már hazafelé a vonaton, sms-ezett Csilla, hogy egyedül vagyok-e a vonaton. Válaszoltam, hogy igen. A meglepetés: kijött elém a pályaudvarra éjjel. Elkísért egy darabig én meg hazamentem a feleségemhez.

Ma már évek óta Csillával élek. Tud a sztoriról....:-) már elmeséltem neki.

Lajos barátom tehát egyrészről összehozott nekem egy rövid kapcsolatot, de nem tudta kivédeni, hogy az exénél kössek ki.