Kedves CsP blog! A történetem kissé idegesítő lesz, persze, lehet, hogy csak nekem, hiszen én voltam az átélője. 19 éves lány vagyok. Sokáig úgy gondoltam, hogy annál szebb nincs, amikor évek óta csak látsz valakit, akivel csak barátok vagytok, de el tudnál képzelni vele többet is – míg végül, egyszer csak közelebb kerültök egymáshoz. Én abban hiszek, hogy ha jön a szerelem, akkor ott lesz, de nem kergetem, soha nem is futottam utána: ha egyedül voltam, akkor egyedül voltam és kész, nem problémáztam rajta.

Eddig ez bevált, sok szép emléket őrzök a korábbi - bár nem túl sok - kapcsolatomból. Szóval barátságból szerelem - én most itt tartok. Van egy Fiú (21) akivel évek óta jóban vagyunk, sokat mászkálunk ugyanazokkal az arcokkal. Pár hete egy szabadtéri szórakozóhelyen annyira egymásba gabalyodtunk, hogy a tánc hevében megcsókolt. Igazából már rég vártam erre a pillanatra. Azt hittem, végre elindult valami. De utána nem keresett. Amikor legközelebb találkoztunk, hasonló körülmények között, rám se nézett, mintha semmi sem történt volna. Azért nem csókolsz meg akárkit, nem? Többet szeretnék tőle, és ez a csók szerintem erős bizonyítéka annak, hogy ő is tőlem. Azóta csak álmodozom róla. Sokáig csak barátok voltunk és most megcsókolt… De semmi. Vagy csak lassan lépked? Szóval ő volt Fiú… De volt más is a képbe, egy Srác. Vele könnyebb dolgom lett volna, csakhogy nem volt az esetem: magas, vállas, elég durva arcú. Kicsit féltem is tőle. Ugyanabban a társaságban vagyunk, ő kerülget, de tőle én nem akarok semmit: amikor egyszer megmondtam neki, hogy nem akarnám őt, azóta terrorizál, hülye viccekkel ugrat, hívogat - és egyszer, hazafele az utcán, úgy megcsavarta a karomat, hogy azt hittem, eltöri. Megkaptam tőle mindent, amit egy mai nő, aki kosarat ad, megkaphat: ribanc voltam, riherongy, egy fiatal kis tyúk, aki csak szórakozik stb. stb. Csakhogy én nem bíztattam. Akire vágyom, az nem ő. Hanem a másik. A másik Fiú miért csókolgat valakit, ha nem akar tőlem semmit? Mit tegyek, hogy megértessem vele? Ez a kiszámíthatatlanság idegesít, hogy nem tudom, mit akar, és miért csókolt meg. Aki számára egy csók (ráadásul egy elég szenvedélyes csók) csak osztogatni való semmiség, annak az értékrendje nagyon fel lehet borulva. Ha mindenkit szájon csókolnál, akit csak kedvelsz, képzeld, mi lenne karácsonykor? Mekkora cuppanósokat nyomnál le anyunak, apunak, tesónak, nagyinak? : DDD Szóval, egy szenvedélyes csókváltásom van, és más semmi… Nekem kéne lépnem? Eldöntöttem, hogy nem fogok lépni. Ez nem az én dolgom. Köszönöm, hogy elolvastátok nyafogásom: Miss S.