„Ő indult az előszobába, majd megfordult az ajtóban és megkérdezte, hogy elég nagy az ágyam kettőnknek is, nem lehetne-e?” – mai posztolónk a brit fiúk találékonyságáról mesél. Pedig annak idején megcsalta, a lány pedig elzavarta. Most a srác visszamászott és meg sem állt a csaj ágyáig.
Hello! Öt éve élek Londonban, kisebb-nagyobb megszakításokkal, amikor pár hétre hazajöttem. Egy érdekes srácról és egy érdekes helyzetről mesélnék. Nem gondoltam volna, hogy azok után még viszontlátom, pláne azt nem, hogy egy ágyba is kerülök vele. Hozzávetőlegesen nagyjából másfél évig jártam egy sráccal, aki egyszer félrelépett, én pedig ezért elhagytam, nem engedtem időt, sem alkalmat neki, hogy magyarázkodjon, mert szerintem ezen nincs mit magyarázni. Hívott, írogatott, de nem reagáltam egyikre sem. Aztán abba hagyta. Sokáig nem is hallottam róla. Aztán pár hete csöngetnek. Kinyitom az ajtót, de nem számítok arra, hogy ő áll majd ott.
Megdöbbentem. Millió gondolat indult el bennem: mit akar? hogy mer csak így beállítani? és ha nem vagyok itthon? Mondtam neki, hogy hello. Azt kérdezte, hogy bejöhet-e? Bementünk. Rögtön a tárgyra tért: nincs hol aludnia. Van hálózsákja, ledobja az előszobába és ott meghúzza magát, nem fog zavarni. Nem próbált meg közeledni, semmi, úgy beszélt, mintha nem is jártunk volna. Akkor úgy láttam, túltette magát rajta(m). Amikor kissé összeszedtem magam, azt mondtam, hogy nem, szó sem lehet róla, menjen a haverjához. Azt mondta, hozzájuk nem lehet. Erre azt feleltem, hogy nos, hozzám se, hogy képzeli? Akkor menjen a szüleihez, vagy vegyen ki egy szobát, vannak egész olcsóak is. A szülei nem szeretik, ha ott van – ezt tudtam, pénze meg nem volt. 10 perc múlva meggyőzött, hogy szemét vagyok, ha nem engedem meg neki. Hát jó. A lakásom elég kicsi, nincs is túl népszerű helyen, egy ágy van benne. 3 napig így éltünk. Reggel egyszerre mentünk el, később én korábban érkeztem, ő pedig estefelé állított be. Nem nagyon zavart és hamar meg is szoktam az új helyzetet. Egyik este hozott egy üveg bort és iszogatni kezdtünk. Felidéztük a szép pillanatokat. Később, amikor lefeküdtünk ő indult az előszobába, majd megfordult az ajtóban és megkérdezte, hogy elég nagy az ágyam kettőnknek is, nem lehetne-e? - mondtam hogy jó, hiszen elég sokat aludtunk együtt, nem fog meglepetést okozni. Így is lett. Nem volt semmi, nem próbálkozott. Így aludtunk napokig, a hálózsákját összetekerte. Majd az egyik este elkezdte simogatni a hátamat (mindig hátat fordítottam neki az ágyban). És én nem tudtam, mit csináljak. Nem fordultam meg, de nem is aludtam jól. 2 nap múlva, amikor megint próbálkozott megfordultam… és megtettük, amit már rég nem. Még mindig így élünk, de azóta nem volt több szex. Csak alvás. Talán nekem az lenne a legjobb, ha kiraknám végérvényesen. De nem megy könnyen, mert még mindig van bennem valami, ami szereti….