Levélírónk egy külföldi férfival van együtt, mégis külön, habár távkapcsolatnak még így se nevezné ezt. Látja, hogy ő is szenved ettől a helyzettől, de a pasi abban hisz, hogy majd valamikor megoldódik a dolog, ...a baj csak az, hogy a „valamikor” nem túl határozott időintervallum.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Ez a gond a kezdetektől jelen van köztünk, és többször próbáltuk már megbeszélni, de mindig abban maradunk, hogy mivel szeretjük egymást, valahogy majd megoldódik. Ebben nem nagyon érzek középutat, mert valakinek engednie kell. Én vagyok az alkalmazkodóbb. A barátom nem magyar és így ritkán is találkozunk, de nem annyira, hogy távkapcsolatnak nevezném. Látom, hogy ő is szenved ettől a helyzettől, és az biztatja, hogy majd a jövőben ez megoldódik, pár év múlva, és olyan élethelyzetben leszünk, ami mindkettőnknek jó. De a pár év az mennyi? 2, 4? Nekem már 1 is sok lenne.
Ő most nemsokára elutazik a családjával, ahova én a munkám miatt nem tudok velük menni. A szülei könnyebben mozognak. Minden évben van egy nagyobb útjuk. Nyaralásféle.
És azon gondolkozom, hogy érdemesebb volna az utazása előtt elmondani neki, hogy gondolkodjon rajtunk, hogy van-e értelme így folytatni a kapcsolatunkat?
Ez úgy tűnhet, mintha a szakítás kimondását akarnám rátolni? Mert nem így van, nekem nem a szakítás lenne a célom. Viszont így sem tudok élni, és lehet, hogy ő is, én is feleslegesen vesztegetjük fiatal éveinket.
Szép napot: A.
