„Ma már a huszonéves elvileg érett srácoknak nem garancia egy, sőt több csók sem. A férfiakat messzire kerültem, begubózva töltöttem napjaimat” – Levélírónk szerint a mai huszonéves srácok nem tudják, mit akarnak, csak szédítik a lányokat és többnyire egyéjszakás kapcsolatban gondolkodnak. A lány hiába nyomult, rendre ugyanazt kapta az arcába: „aranyos meg kedves vagy, de ennyi.” Ez egyszer-kétszer még elmegy, de zsinórban már nagyon bosszantó.
Kedves Blog Olvasók! Szeretnék tőletek tanácsot kérni, hogy mi jó a mai huszonéves férfiaknak? Rólam azt kell tudni, hogy 22 éves lány vagyok, egy vidéki nagyvárosban élek, másfél éve szingliként. Az ismerősök szerint aranyos és szép vagyok. Magabiztosnak és céltudatosnak jellemeznek, valamint érettebben gondolkodok a kortársaimnál. Néhány hónapig elkerült szinte minden, ami a férfiakkal kapcsolatos, majd szépen sorra jöttek a csalódások. Ki az igazat mondta, ki mellé beszélt, mikor komolyabbra fordult volna a dolog.
Három olyan férfi akadt az utamba, akikkel hetekig minden szép és minden jó volt, majd közölték, hogy ők még nem akarnak tartós kapcsolatot, csak egyéjszakásat, természetesen az ilyenkor szokásos „aranyos vagy, meg szimpatikus” - szöveggel. Mindhárom pofon után hetekig szenvedtem és próbáltam megfejteni a dolgokat. Mi lehet a baj? Ma már a huszonéves elvileg érett srácoknak nem garancia egy, sőt több csók sem. A férfiakat messzire kerültem, begubózva töltöttem napjaimat. Majd egyszer, mikor újra erőt vettem magamon, lemerészkedtem a szórakozóhelyekre, illetve a netes ismerkedést is igénybe vettem, bármennyire is ciki ilyen fiatalon. Megismertem az egyik oldalon egy nagyon helyes jó képű srácot, aki szintén ebben a városban él. Estéket beszélgettünk át msn-en, majd találkoztunk az egyik szórakozóhelyen és együtt buliztunk, beszélgettünk is, majd elcsattant a csók. Ő is abba a táborba tartozott, aki szédített hetekig, majd kibújt a szeg a zsákból. Aranyos vagyok, szimpatikus, de ő még nem tudja, mit is szeretne az élettől. Hozzáteszem 24 éves. Azóta is szenvedek… Csak azon kattog az agyam, hogy mi lehet a baj velem? Túl okos vagyok a pasikhoz? Vagy esetleg nagyon is határozott és ettől félnek? Ha kedves vagyok, az a baj, ha hűvös elérhetetlen, akkor meg az a baj? Kedves férfiak, mi lenne jó Nektek? Illetve, mi lányok, akik kapcsolatra várunk mikortól reménykedjünk?