„Ő alapvetően nyitott személyiség, nem szokott titkolózni előttem, és ha valami történt volna azzal a lánnyal, elmondaná nekem” - a barátnő utólag már bánja, hogy jóváhagyta a pasijának azt az erdélyi kiruccanást. Vajon a helyi folklóron kívül más is érdekelte?
Nyugtalanító dolog történt velem nem rég, ugyanis a kapcsolatunk elérkezett egy olyan pontra, amibe már befurakodta magát némi bizonytalanság is… Nő vagyok, 27 éves és 2 éve vagyunk együtt a párommal, ő 34. Úgy 1 hónappal ezelőtt elment egy szakmai táborba, vidékre, ahova már 7 éve rendszeresen jár. Be volt tervezve neki, nekem előre szólt róla, rendben is van. Tavaly sem volt ebből gond. Elmegy. A négy napos tábor végén felhív, hogy kicsit késik, mert ott összeismerkedett egy erdélyi lánnyal - és engem nagyon győzködött, hogy csak baráti a kapcsolatuk, egyébként a csaj is foglalt. Azt mondta, ez a lány és a barátnője meghívták magukhoz, most, a tábor után 3 napra, mert ott is valami rendezvény zajlik.
Ő meg minden partiban benne van, hát egy ilyet sem mond le. Mivel ismerem a páromat, ez akkor nem is nyugtalanított, mondtam neki, érezze jól magát és majd hívjon. Nálunk sosem volt rendszer a másik szabadidejének ellenőrzése, és ez oda-vissza működött. Ha nekem volt lehetőségem elmenni valahova, akkor megmondtam és mentem. Ha neki, akkor ugyanezt elvártam tőle, de nem szóltam bele semmilyen szinten. Ez nálunk alap. A hívása után pár órára valahogy leülepedett bennem ez az egész: most itt vagyok én Budapesten, ő most indul egy vidéki városból Erdélybe egy lánnyal…és úgy, hogy nem a helyi folklór vonzotta oda… és mi van, ha a házi rétesen kívül mást is meg kíván kóstolni? Nagyon nyugtalan lettem. Egyedül maradtam otthon a gondolataimmal. És az nem mindig jó. Amikor a telefonba megkérdezte, hogy elmehet-e, akkor azt mondtam: menjél. Se az anyja, se a felesége nem vagyok, tőlem nyugodtan menjen - de kedves, hogy engedélyt kért rá … Vagy gyanús.. Az erdélyi kiruccanása újra 4 nap volt, így már 8 napig nem láttam. Azóta már itthon van, hazajött. És érzem, (vagy érezni vélem) hogy valami történhetett ott… Rákérdezni nem kérdeztem rá, …mert hogyan? Kérdezzem meg, hogy nem feküdte-e le vele? Amikor hazajött, én friss vacsorával vártam, a kedvencét főztem… ő pedig mesélte az élményeit, minden rendben… Valahogy az erdélyi részek csak érintőlegesen kerültek szóba „á, nem volt semmi, de szép a táj, meg valami koncert is volt”. A lányról hallgatott. Ami végül is pozitív jel lehet, hogy nem tartotta érdemesnek beszámolni róla… A párom alapvetően nyitott személyiség, nem szokott titkolózni előttem, és ha valami történt volna azzal a lánnyal, elmondaná nekem – eddig ezt hittem.
