„Korábban nem tudtam elképzelni, hogy én este 11-kor egy éjszakai szórakozóhelyen valami magyar rock együttest hallgatva, műanyag pohárból sörözve óbégassak” – Levélírónk a szokások rabja, szigorú és tervszerű életvitelt folytat, ám most egy vad nő lépett az életébe, aki erőteljesen megváltoztatta őt. Megtanult főzni és élni, viszont képtelen eldönteni, hogy „Az ellentétek vonzzák egymást”–szlogen vajon rájuk is vonatkozik-e.
Ne feledjétek, ma folytatódik játékunk a mozijegyekért a "Csak a szerelem számít" premierjére. A héten 3 nap 1-1 kérdést teszünk fel nektek a "Csak a szerelem számít" című filmmel kapcsolatban, a helyesen válaszolók között pedig kisorsolunk 3 db páros belépőt a film október 18.-i budapesti premierjére. A helyes választ a jatek@csajokespasik.hu címre kell elküldenetek vasárnapig, a nevetekkel együtt. Az utolsó kérdés holnap érkezik.
Mai kérdésünk:
Nevezz meg legalább három, a filmben szereplő színészt!
Puskázni innen lehet.
Sziasztok! Sokáig úgy voltam a társkereséssel, hogy majd lesz valami, próbálkozom, próbálkozom … Sok kudarc és visszalépés után elkezdtem keresni magamban a hibákat. Tudom, hogy van bőven. Egyedül élek, és a sok hónap magány után kialakult pár szokásom, amikhez ragaszkodom: ha nem úgy vannak körülöttem a dolgok, ahogy hozzá vagyok szokva, akkor kényelmetlenül érzem magam. Ha akarjátok, nevezzétek kényszerbetegségnek, lehet, hogy az is. És most egy olyan nő lépett az életembe, akit korábban nem tudtam volna elképzelni magam mellett. 29 éves, amolyan bevállalós vad nő. Teljesen az én ellentétem. Mégis vonz valamiért.
Engem, a szokások rabját. Baráti társaságban ismertem meg őt, egészen hülye körülmények között: hazafelé tartottam, mire ő szépen megkért, hogy várjam már meg, mert ki kell mennie a vécére, és mire végez, már mindenki elmegy. Nem akart egyedül kioldalogni a bárból… Hát megvártam. Addig nem sokat dumáltunk, de most szóba elegyedtünk, és egy téma kapcsán névjegyet cseréltünk… Nem reméltem semmit, végül 2 nap múlva ő hívott el egy programra engem. Korábban nem tudtam elképzelni, hogy én este 11-kor egy éjszakai szórakozóhelyen valami magyar rock együttest hallgatva, műanyag pohárból sörözve óbégassak… és most ez is megtörtént. Lehet, hogy csak neki akartam megfelelni, de mégis jól éreztem magam az új szerepben. Nem tudom, mit eszik rajtam, de érzem, hogy szeret, én pedig rajongok érte. Szeretném, ha megváltoztatna. Mert új tulajdonságokat fedeztem fel magamban. Kirángatott az odúmból… és tetszik az érzés. Az egyik helyen két pasas összeugrott, volt asztalborítás is, mire én megfogtam a csaj kezét és elvittem onnan. Azt mondta, védelmeztem őt - ezt korábban nem tudtam volna elképzelni magamról. Amúgy jó, hogy nem a gyávaságot látta ebben a mozdulatban, hanem a hatékony és előrelátó menekülést :D Továbbá megtanultam rendesen főzni, miatta. (Egyébként a tőlem 3 utcányira lakó anyámhoz járok kajálni néha, tehát ha nem kell főzni, akkor nem strapálom magam). Egyszerűbb kajákat már egész ehető szinten tudok készíteni. A másik, hogy ő bagós, de nagyon jól áll neki, és megkívántam én is. Pedig én 2 éve letettem, de most elkezdtem én is szívni, (ebben ő nem hibás) - nem láncban, csak ha beülünk valahova egy sörre, azért ahhoz jár, amúgy azóta nálam napi 3-5 szál a max. Most így vagyunk… Nem tudom, van-e közös jövőnk, megférünk-e majd egymás mellett, vagy ez az egész csak az újdonság varázsa és rövidesen elmúlik. Egyelőre tetszik, és próbálok nem aggódni a jövő miatt. Nem tudom eldönteni, hogy „Az ellentétek vonzzák egymást” – szlogen életképes dolog, vagy sima marketing duma, és az ilyesmi fellángolás különben hamar kifutja magát.
