„Ha van egy olyan megérzésed (csak úgy), hogy megcsalnak, akkor az úgy is van, max. csak hónapokkal később fog kiderülni” - ha korábban a srác telefonja nem volt lekódolva, a randikon nem volt lehalkítva, és ez hirtelen megváltozik, akkor meglepetésben lehet részed. Ma bemutatkozik egy pasi, aki eszelős fedősztorik gyártására képes, míg félrelép. Szomorú történet, boldog véggel.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves CsP Blog! Sokéves egyetemi szerelem végződött úgy, hogy egy ideig volt egy harmadik a kapcsolatunkban (ez persze szakítás után derült ki) aztán időközben én lettem a harmadik a párhuzamosan folytatott kis viszonyban. A történet idején a lány 26, a fiú is 26 éves (legyen mondjuk Ábel). Mindkettőnk budapesti jól szituált családból jött, az egyetemen nagy presztízsű szakon végeztünk, úgymond közmegbecsülésnek örvendő szakmánk van, minden (szex, kapcsolat, viszony a barátokkal, családdal) jól működött, mi voltunk az a pár "akik úgyis együtt maradnak, mert annyira összeillenek".
Ábel szülei első generációs értelmiségiek, és elég sznob a család. Nem költöztünk össze egyetem alatt, azonban mivel mindkettőnknél adott volt saját lakás, ezért a diplomázás után lett volna aktuális a dolog, nem sürgettük. A szakítás ennyi év után, és az utána történtek mégis inkább egy lecsúszott, primitív és kicsinyes Barátok Közt-ös szintet ütöttek meg, azonban néhány tanulságot sikerült levonnom, ami talán másnak is segíthet: ha korábban a srác telefonja nem volt lekódolva, a randikon nem volt lehalkítva, és ez hirtelen megváltozik, akkor nagy meglepetésben lesz részed, de nem jó értelemben. Ha van egy olyan megérzésed (csak úgy), hogy megcsalnak, akkor az úgy is van, max. csak hónapokkal később fog kiderülni, hogy nem csak üldözési mániád van. És ha kapsz egy jó kis nőgyógyászati fertőzést, akkor az nem attól van, hogy eljársz konditerembe és szaunázol... Ha hétvégéken nem ér rá találkozni, és hétköznap is egyre többször "fáradt" akkor már lehet, hogy nem a munkába fáradt bele. Ha nyárra semmilyen nyaralás (még hosszú hétvége szinten sincs) tervben minden ok nélkül, akkor ne gondolj arra, hogy meglepi utazás lesz, csak meglepi Neked, de nem utazás és nem Veled.
A kerettörténethez hozzátartozik, hogy az én családomban volt egy haláleset, ennek az idején kezdett Ábel 1. munkahelyén az egyetem után dolgozni. Mivel elég közeli hozzátartozó volt és az ilyenkor szokásos dolgokat (kórházba járás, temetés intézése, lakás és nyaraló kipakolás, hagyatéki eljárás, stb.) intéztem munka mellett, nyilván nem akörül forogtak a gondolataim, hogy akit akkor a legjobban szerettem és akiben feltétel nélkül megbíztam, épp ezalatt csal majd meg.
Havonta többször is voltak Ábelnek munkatársas összejövetelek, amikre én természetesen nem mentem, Ábelnek viszont mindig mondtam, hogy menjen, hiszen ez egy szuper dolog. Később kiderült, hogy soha nem volt ilyen összejövetel. Az egyik alkalommal szintén munka után (4-kor) mentek „iszogatni”, viszont már éjfél volt és semmi hír róla. Nem vagyok az az ellenőrizgetős típus, mindig hívtuk egymást ha van valami, de akkor már felhívtam (1. hívás: kicsengett, de nem vette fel, kb. 1 óra múlva 2. hívás: kinyomta, kb. fél óra múlva 3. hívás: kikapcsolva). Az éjszaka közepén nem akartam riasztani a családját, gondoltam írok sms-t, ha nincs válasz, teló a rendőrségre. Úgy volt, hogy nálam alszik és másnap mindkettőnknek munka… Na, ekkor futott át az agyamon, hogy most csal meg. Minden ok nélkül, női megérzés: ahogy szokták mondani. Kb. hajnali 4-kor megjelenik a lakásban és előadja, hogy az egyik kolléganő (ekkor még csak 2 hónapja dolgozott ott) nőgyógyászati rákszűrésének eredménye alapján rákos, és nagyon leitta magát, neki „öntötte ki a szívét” és nem volt szíve otthagyni ezért egy kollégájával együtt hazakísérték. Ezután még én voltam olyan helyzetben, hogy mit kérem számon, ő csak jót tett…. Kicsi a világ: kiderült, hogy sosem volt semmilyen munkatársas összejövetel. Közeledett a nyár. A lehetőség adott volt rá, azonban nem tervezett semmit, hiába kérdeztem többször is (gondoltam meglepi-utazást szervez).
A szakítás: Lehet, hogy a barátnő már megelégelte a dolgot és ultimátumot adott, de Ábel zokogva átjött hozzám, mire kiszedtem belőle, hogy ő most szakítani akar. 1. kérdésem az volt, hogy új csaj? Mert én lelépek, nem kérdezek, ennyi volt. Erre kiakadt, hogy én mit képzelek… Természetesen mindent összehordott, további részletekkel nem untatnálak Titeket, a lényeg, hogy egy hét múlva megtörtént a cuccok átadása (később a maradék postázása), előtte azonban Ábelék még gyorsan letiltatták a telefonomat…
2 héttel a szakítás után, munkaidőben, munkaruhában futottam vele és az új barátnővel (kézen fogva) össze, így tehát összeállt a kép, hogy valóban megcsalt, méghozzá kolléganővel. Mivel kicsi a világ, hamar kiderült, hogy 4,5 hónapja együtt voltak, ebből az utolsó 2,5 hónapban már a munkahelyen is felvállalva a kapcsolatot, a lány végig tudott rólam, csak nem érdekelte. Nagy elégtétel volt számomra, hogy kifejezetten ronda, rosszul öltözött az új barátnő, de nyilván a „belső értékei” mindezt kárpótolják. Szerencse, hogy nem akkor láttam meg őket, így amikor még úgy tudtam, egy pár vagyunk Ábellel.
Ábel családja ennyi év után annyira sem méltatott, hogy dobjanak egy üzenetet, hogy sajnálják... vagy csá.
Ábel sznob mintacsaládjának élete romokban hever: szülei válófélben, testvére (szintén elismert diplomával, jó állással) összeállt egy szakmunkással és ettől teljesen kikészült a család. Ábel és az új barátnő 3 hónappal később élettársi viszonyt létesítettek (amit persze nem vertek nagydobra, a család sem tudja), hogy összeköltözhessenek egy önkormányzati lakásba a világ vége után kettővel. Hiszek abban, hogy mindenki visszakapja az élettől, amit adott. És ez be is jött: Ábel már kacsingat kifelé a kapcsolatból (mivel a lány belső értékei előtűntek és nem akar Ábelke még megállapodni, a lány viszont igen), de amíg nincs új, természetesen nem lép le a bizonytalanért… Az új barátnő pedig naiv volt, amikor azt hitte, hogy Ábel csak velem csinálja ezt, nyilván nem gondolta, hogy ő lesz a következő akit megcsal majd a beújított lánnyal. Ábel baráti köre ellene (és az új barátnő ellen) fordult és a mai napig tarjuk a kapcsolatot.
Velem mi lett: én jártam pszichiáternél, mivel sem a család, sem a barátok nem tudtak segíteni a maradéktalan feldolgozásban, hiszen nem csak egy szakítás, hanem egy haláleset is volt párhuzamosan. Rengeteget fogytam az első 3 hét alatt (és elég vékony voltam már előtte is), aludni sem bírtam. Utólag visszanézve egy nagy hibám volt: a gyanús jelekről nem beszéltem sem családomnak, sem a barátnőimnek. Ha így lett volna, nyilván én dobom ki őt, és nem fordítva (több hónapnyi hazudozás és félre... mellett).
Néhány hónappal később megismerkedtem egy fiúval, akinek elmondtam, hogy mi történt: szóval elég egy lehalkított/lekódolt telefon és lelépek : ) Jelenleg: az esküvő és remélhetőleg 1 éven belül a babaprojekt is küszöbön, és utólag is örülök, hogy most már csak egy rossz emlék az egész Ábel-sztori.
Nem volt egyszerű ennyi idő után rászánni magam, hogy leírjam mi történt, de most volt egy kis időm és remélem legalább egy embernek segít a "gyanús jelek" leírása. Köszi, hogy végigolvastátok. További szép napot! Üdv,
