„Azt mondja, hogy ő nem szokott kocsmai kerthelyiségekben találkozni (akkor miért nem javasolt más helyet, amikor egyeztettünk?)” - érdemes rossz előjelként venni, amikor az első randin csak feszengsz és még egy kori sörtől sem vagy képes feloldódni. Talán a másikból áradó lemondást érzékeled. Levélírónk egy érdekes nővel találkozott, akinek a magas elvárásokon túl egyéb dolgai is voltak.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Egy friss élményemet osztanám meg Veletek. Előrebocsátom, hogy nem vagyok se nőgyűlölő, se az a típusú férfi, aki magát a teremtés koronájának tartja és először van ő, utána történik a nő meg minden más. 47 éves férfi vagyok, közepes adottságokkal, semmi extra, rendezett életkörülmények. Jelenleg egyedülálló vagyok. Múlt héten találkoztam egy velem egyidős nővel. Nem sokat leveleztünk előtte sem, ám ugyanabban a kerületben lakunk, és azt javasolta, találkozzunk hát minél hamarabb. Fotóról már ismertük egymást, nem történhet nagy meglepetés. Leegyeztettük a helyet és az időpontot. Én értem oda előbb és ittam egy sört.
Ő pontosan érkezik, kedvesen mosolyog, és kér 1 deci bort. Az elején még egészen jól elbeszélgettünk, annak ellenére, hogy ő néha túlzott, pl. én tudok németül, és azt mondta, ő is, de amikor beszélgetni próbáltam vele, azt mondta, most nincs kedve németezni. Én meg azt gondoltam, hogy fingja nincs németül. Mindegy, csak egyenrangban kívánt maradni, ennyi még belefér, nem probléma. De mondott olyat is, amit inkább tartott volna meg magának. Azt mondja, hogy ő nem szokott kocsmai kerthelyiségekben találkozni (akkor miért nem javasolt más helyet, amikor egyeztettünk?) sőt, egyszer egy randin valami nagy márkás kocsival várta egy pasijelölt (miért mondja? Azért, mert ez lenne az elvárása). Majd megjegyezte, hogy kicsit koros vagyok hozzá (!?) merthogy – amúgy - pont egyidősek vagyunk. Nem értettem. A tűnődés újabb érdekes tárgya... Mondjuk, lehet, hogy többnek látszom, mert erősen kopaszodom, de ráncaim nincsenek egyáltalán. Totyakos sem vagyok, rendszeresen futok is. És nem azért mondom, de ránézésre hozzám képest ő egy száraz kóró, több smink, mint kéne, kiállnak a csontjai ...és ez nem a Savanyú a szőlő-dolog, mert ha egy kicsit normálisabb, részemről lehetett volna valami.
Aztán kértem még egy sört, ő meg megjegyezte, hogy milyen hamar megittam az előzőt (igen, nem is esik jól az a hideg sör 40 fokban, kortyolgatni kell, lassan, míg húgymeleg nem lesz, borzasztó) Mire gondolok, így utólag? Arra, hogy felmérte a terepet a budai kékharisnya. Nem tudtam rendesen feloldódni, és ha valakivel 3 órát ülsz, akkor fel kéne. Közben ballib szövegekkel traktált, de még ezt is elnéztem volna. A vége felé egyre nyomasztott, és nem illik azt mondani, hogy a nő a pénzt nézi rögtön és elsősorban, de akkor mondja meg valaki, hogy mi a csudának ültünk ott 3 órát, ha nem az anyagi állapotomat akarta feltérképezni? Egy normális ember, kb. 4-7 perc alatt megmondja, hogy igen vagy nem. El tudja dönteni.
Elbúcsúztunk. Utána betértem egy másik helyre hazafelé, és megittam még egy korsót. Utána, még aznap este, írta, hogy sorry, de nem jövök be neki, mint férfi. Szerintem nem az volt a baj. Még egy érdekes tény bizonyos nőtípusokra vonatkozóan: van, aki mindent, de mindent zaklatásnak vesz. Még egy régebbi munkahelyemen volt egy velemkorú kolléganőm, akinek néha ízléses, finom bókokat mondtam, erre ő teljesen kiborult, aztán már rá se néztem, féltem, hogy behívat a főnök és fejmosást kapok. Nem azt mondtam, hogy „de formás a csöcsöd, letépném a bugyidat”, hanem olyasmiket, hogy „jó ez a ruha, megy hozzá a nyakláncod, szép a frizurája... „ stb. - ha manapság bókolsz, már szatír vagy és zaklató.
