„Nem érzem fairnek, hogy nap mint nap találkozzak valakivel miközben erre a fiúra várok” - egy fiatalembert keresünk, akivel Posztolónk majdnem rendbe hozta egy kis sziget gazdaságát. Hogyan találhatunk meg egy lovagot, akivel egy állásinterjún ismerkedtünk meg és eltűnt? Nincsenek vele közös ismerősök, a HR pedig nem adja ki a jelentkezők nevét, mert bizalmas adat.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok!
Az én történetem 2011-ben kezdődött. Állásinterjún voltam egy multicégnél Pesten. Akkor volt ott ő, akiről ez a poszt szól.
Csoportos állásinterjú volt, kb. 15-en voltunk. Az interjú előtt mindannyian kint várakoztunk az előtérben. Rögtön megtetszettem neki, már ott elkezdett bámulni, és az interjú végéig abba sem hagyta. Bementünk a terembe, ami már ki volt alakítva a csoportos interjúnak megfelelően: 3 nagy asztal a 3 csoportnak. A feladat egy kis sziget gazdaságának fellendítése volt. Ezt kellett megvitatni a három csapatnak. Már akkor feltűnt, hogy mennyivel okosabb, felkészültebb volt a többi jelentkezőnél, bárki bármit mondott, ő mindig tudott rá felelni. Mindezt úgy, hogy végig engem nézett.
A probléma akkor kezdődött, amikor pár nappal később ráébredtem, hogy miért bámult engem ez a srác, és, hogy nekem is bejön ő. Ugyanis nem tudtam megkeresni. A nevét nem tudtam, semmi olyan infot nem hallottam róla az interjú során, amivel meg lehetne találni. Ismerősöm nem volt ezen az interjún, aki segíthetne. A HR pedig nem adja ki a jelentkezők nevét, mert bizalmas adat. Emlékeim szerint a Corvinusra járt, németes volt és Berlinben volt gyakorlaton. Ezekkel az infokkal azonban esélyem se volt megtalálni. Jobb híján elkezdtem adatlapokat átnézni, hogy kik dolgoznak annál a cégnél, hátha rábukkanok de hiába.
Most jutottam el arra a szintre, hogy szeretnék pontot tenni az ügy végére, tudni szeretném, hogy hányadán is állunk, van-e valami köztünk vagy sem, de még így is nehéz, mert hiába kapok újabb lehetőségeket az élettől arra, hogy megtaláljam, maga az élet meg is nehezíti ezt. Arról nem is beszélve, hogy ameddig nem tudom, hogy tényleg őt szánta-e nekem a sors vagy sem, nem akarok senkit sem beengedni az életembe. Nem érzem fairnek, hogy nap mint nap találkozzak valakivel miközben erre a fiúra várok.
Aki úgy gondolja, hogy ismeri ezt a fiatalembert, netán ismerős neki ez a sztori, kérem írjon nekem a következő e-mail címre: 2011.kalvin@gmail.com
Köszönöm.
M
