„Azt az időt nem akarom megvárni, amikor már annyira nem bízok benne, hogy belenézek a telefonjába” - Az év első posztja a bizalom megingásáról szól. A pasi egyszer már félrement, de kidumálta magát. Külön Szilveszterezés következett, és a pasi környékén újra megjelent az a nő, akivel a korábbi félrelépést kivitelezte. Meddig lehet megbocsátani?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
az én problémámat el lehetne mondani nagyon hosszan is, és nagyon röviden is. Én most az utóbbit választom, mert az a célszerűbb. A barátommal 4 éve vagyunk együtt. Vannak közös terveink, ami azt illeti, nem is kevés. Ő 37 éves, én 29. Tavaly áprilisban volt egy félremenése. Egy közös ismerősünknél aludt ott, buli után, és a sok ital miatt oldódtak a gátlásai, aludni nem tudott, de másra futotta az energiájából. Legalábbis valahogy így adta elő, emlékeim szerint. Győzködött, hogy nem fog többet előfordulni.
Az nem hatott meg, hogy elmondta, mert ő is tudta, hogy előbb-utóbb kiderült volna. Aztán én szakítani akartam vele, de azt mondta, ne rúgjak már fel ennyi évet egy ilyen botlás miatt. Nekem meg ez úgy hangzott, mintha azt mondta volna: „Azért csallak meg, hogy hűséges tudjak maradni” . Annyi történt azóta, hogy maradtam, de megbocsátani, se feledni nem tudtam, ha van némi vitánk, akkor a tettét mindig a fejéhez vágom. Nem szép, tudom, de ez van. Meg nem történtté nem lehet tenni. És mit okozott nálam ez? Azt okozta, hogy állandóan gyanakvó és féltékeny lettem, ami azelőtt nem volt rám jellemző.
Ha vége lenne, valahol sajnálnám, mert törődött kettőnkkel, viszont előtte közvetlenül volt olyan kapcsolatom, ahol nyíltan kihasználtak és visszaéltek a bizalmammal, a szeretetemmel.
Nem mondhatom azt, hogy a kapcsolatunk közepén járunk, hiszen a mostani fejezet épp ugyanúgy lehet a vége, mint a kezdete. Amikor vele megismerkedtem, az elején nem hittem volna, hogy a volt barátom után képes leszek még férfivel együtt élni, aztán mégis egyre közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz. Aztán azt vettem észre, hogy ott tartok, hogy beleszerettem.
Külön Szilvesztereztünk, mert egy olyan társaságban volt, akiket én nem csípek, így én máshova mentem. És abban a társaságban van az a nő is, akivel akkor félrement... Gondolhatjátok, milyen nyugodt voltam.
Ha megint megtette, és elmondja... nem tudom, mi lenne.
Meddig lehet megbocsátani? - ez egy jó kérdés... De azt az időt nem akarom megvárni, amikor már annyira nem bízok benne, hogy belenézek a telefonjába meg a gépébe, és minden közös nőismerős gyanús.
