Miért én vagyok az, akit eldobnak?

2016. január 29. 07:39 - csajokespasik

„Elvesztettem a hitemet. Nem hiszek abban, hogy létezik érdekmentes, szabad, felemelő kapcsolat, nincs ilyen”- a sok csalódás után megpróbálsz változni, de nem megy. Valami meghal benned, aztán rájössz, hogy csak érdekek vannak. Anyagi előny, biztonságot adsz-kapsz, lelki érdek. Valóban ennyire kiábrándító lenne a helyzet, vagy van remény?

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Sziasztok,

valaki igazán elmagyarázhatná, hogyan is működnek a nők, meg hogyan a férfiak. Annyi rengeteg okosságot lehet olvasni, többek között itt is, meg máshol is, hogy az veszedelem: „szintelmélet, aranyásó, a férfiak csak dugni akarnak, legyél férfi, legyél nő” - ...nagyon okosak a kommentek, de valami mégis hiányzik nekem.

Olvasom a rengeteg okosságot és keresem magamban, hogy akkor most mi van? Próbálom magam elhelyezni ebben az univerzumban, keverednek az olvasottak a tapasztalatokkal.

Olvasva olyan egyszerűnek tűnik minden, a gyakorlatban viszont egészen más tapasztalatok vannak. Jön egy szempár, ami megtanítja, hogy a szerelem, mint olyan, egy hatalmas átverés, a természet játéka, valójában önmagad szeretete egy másik ember tükrében. Aztán feldolgozod ezt valahogy, majd jön egy másik szempár, az már ebből az alapállásból indul, nincs szerelem, nem engeded, mert tudod, hogy csalódni fogsz. Lesz viszont érzelmi kötődés, szeretet, ezt nem te irányítod.

Amikor ennek is vége, már nem tudsz abban hinni, hogy szerethető vagy, hogy valaki téged azért szeret, mert vagy, ahogy vagy. A hibáiddal, az erényeiddel. Előbb az erények kerülnek előtérbe, a végefelé már csak a hibák. Próbálsz változni de nem megy. Valami meghal benned, aztán rájössz, hogy csak érdekek vannak. Anyagi előny, biztonságot adsz-kapsz, lelki érdek, a másik kiöntheti neked a szívét, te örülsz a bizalomnak, de amikor a te érdeked kerül szóba, akkor spuri van, elzárkózás. Nem érted, mi a baj, miért nem kellesz?

Én elvesztettem a hitemet. Nem hiszek abban, hogy létezik érdekmentes, szabad, felemelő kapcsolat, nincs ilyen. Magamban kell megtalálnom a boldogságomat. Hittem abban, hogy tudok adni és kaphatok ilyet, de az élet az mutatja, hogy nem. Külsőségek vannak, körülményeket tudok biztosítani, amiben valaki ideig-óráig jól érzi magát, aztán meg lelép. Én meg maradok önmagammal és kereshetem magamban, hogy mi az oka annak, hogy nem vagyok szerethető. Miért én vagyok az, akit eldobnak, mit csinálok rosszul? Nem könnyű. Az egyetlen jónak tűnő megoldás a bezárkózás, és soha senkit nem engedni többet közel, akkor nincs sérülés. Ezzel az egész párkapcsolatosdival az a baj szerintem, hogy az ember olyat képzel a másik fejébe, ami nincs is ott, csak az én fejemben létezik, hinni akarok benne, feleslegesen.

Én nagyon elvesztettem a hitemet, nem tudom mi a szeretet, nem tudom mi a boldogság. Az élet azt mutatja, hogy biztosan nem az, amit én annak gondoltam. Már nem hiszem többé, hogy valakit boldoggá tudok tenni.

Egy arc vagyok a tömegből, se több, se kevesebb.

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr558328024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása