Amikor Levélírónk megismerte a párját, még egy zárkózott lány volt. Most azon tépi magát, hogy talán ő is hibás abban, hogy kétszer is megcsalta, hiszen annyira megnövelte az önbizalmát, hogy úgy érzi, egy férfi nem elég. A pasi nem érti, ha a nője másra vágyik, akkor miért nem szakít vele? Így lenne a tiszta.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Egy érdekes játék közepében vagyok. A barátnőmmel 5 éve vagyunk együtt. Ez manapság rekord, mondhatni. A kapcsolatunk elején ő kicsit félrement. Elnéztem. Mit csináljak, nem zárhatom be őt egy dobozba, kimehet az utcára is, megnézik, nem tekerhetem be egy függönybe, hogy az én nőmre emberfia ne vesse a tekintetét. Szabadságot adok, de el is várom azt. Évek múltán azt a magyarázatot adta, hogy akkor még nem szeretett annyira, mint most. Nem tudta, hogy el fog komolyodni a dolog. Végül nem rég megint gyanúba került, hogy félrement, ráadásul egy ismerősömmel.
Később éppen ő erősítette meg, hogy ez a gyanú nem alaptalan, mert amikor szóvá tettem, ő erősen betámadt : ) és mint tudható, amikor a nő veszélyben érzi magát, akkor nem észérvekkel jön, sem beismeréssel, hanem A: az egyetlen karcsú magyarázat szüntelen ismételgetésével. B: elterelő hadművelettel, oda nem kapcsolódó vádakkal és hárítással. C: támadással, és a múltad (ha van) felrángatásával. Ő csak támadt. Sokkal ügyesebben is csinálhatta volna, például elneveti magát, mintegy elkenve az egész ügy komolyságát, hogy hát dehogy, mit képzelek. De ehhez már kreativitás kell.
Még azt is bemondta, hogy 5 évet vettem el az életéből... (???...). Én nem vettem el semmit. Azt te magadtól odaadtad. Te is kellettél hozzá. Nem vagyok rabló, hogy bármit is elvegyek bárkitől.
Amikor megismertem, egy zárkózott lány volt, és talán én is bűnös vagyok abban, hogy felfújta az önbizalmát, és elhitette magával, hogy nem érdemes egy ilyen pompás nőnek mellettem elszáradnia, menjen és ossza meg magát másokkal is. Csak azt nem értem, miért nem szakított velem, ha effektíve másra vágyik? Így lenne a tiszta, nem?
Miért marad mellettem? Pénzem nincs sok, és nálam jobb egzisztencia is létezik a világon. Marad még a megszokás, mint magyarázat erre... De más embert is legalább olyan könnyű megszokni, mint engem. Ha meg annyira szeret, miért csal meg?
Ezzel az önvédelmi hárítással sokkal jobban megalázta magát, mintha nyíltan bevallotta volna, hogy viszketett és az a pasi tudta csak megvakarni neki. Egy ilyen eset után mindig könnyebb azt gondolnia, hogy nem az ő hibája, hanem a másiké. Még az életemben nem találkoztam olyan emberrel, aki felállt volna és azt mondta volna, „igen, én szúrtam el, én voltam a ludas, bocsánat” - soha, de soha. Csak azt látom, hogy minden ember kivonja magát a felelősség alól, hogy ne legyen bűntudat. De ez nem szánalmas valahol? Még együtt vagyunk, és lehet még 5 év ebben a felállásban, de lehet egy sem. Az ilyen típusú lányok szoktak visszavonhatatlan hülyeségeket elkövetni a leánybúcsújukon.
