„Ha ő hízik meg és elhagyod, szemét vagy. Ha te hízol meg, és ő hagy el, az teljesen értelemszerű. Ha ő un meg és lelép, az oké” - fordított esetben viszont önző gaztett, amelyik férfi ilyet merészel, az egy érzéketlen ösztönlény. Posztolónk középkategóriájú hímnek tartja magát és arról panaszkodik, hogy már a saját szintjéhez tartozó nőneműekre sem számíthat.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Üdvözletem az Olvasótábornak!
Három év után, május végén a barátnőm fogta a cuccait és elhagyott. Az edzett ember általában úgy van az ilyen helyzetekkel, hogy minden csalódás után előrébb vagyok, mert megint tapasztaltam valamit, csak az a baj, hogy már nagyon unom, hogy nem lehet előre és valóban hosszú távra tervezni senkivel. Azért választottam őt, mert én is elfogadtam, hogy van egy kis súlyfeleslege, és ő is, hogy nekem is. Mondhatni, egymásra találtunk. Mégis félresiklott az egész.
Együttélésünk alatt híztam pár kilót, majd leadtam, majd megint felszaladt. Az ő súlya is jojózott, de soha egy szóval sem jeleztem, hogy tetszik vagy nem tetszik. Szerettem, ahogy volt.
Vélhetően még jó ideig ott lesz a fejemben, hogy sosem nyugodhatok meg, mert a nők bármikor otthagyhatnak, bármilyen indokkal. Hiába hiszem, hogy most megtaláltam. Ha utánam összejön mással, ugyanígy fog járni. Nem tudom, kit keres és kiről álmodozik. Ki lesz a megfelelő. Unalmas nem voltam. Figyelmes és vele türelmes: igen.
A magamfajta középkategóriájú hím nem álmodhat a saját szintje fölötti nőről, de amikor már a saját kategóriájába tartozó nőneműekre sem számíthat, akkor persze, hogy elkeseredik... Nem érti és nehezen teszi túl magát rajta, mert ba**gatja az igazságérzetét. Sikerült hozzám illő nőt találni, ő meg megunt, vagy nem tudom, mi zajlott le benne és a maga stílusában kezelte a helyzetet. Kisebb ajándékokkal kedveskedtem neki, alkalom nélkül, lehet, az volt baj, hogy nem minden nap (de ha minden nap, akkor elvész a varázs).
Most úgy érzem, csak én tettem a kapcsolatért, még akkor is, amikor már láttam az unalom jeleit, amikor csapkodott és lekezelt.
Ha ő hízik meg és elhagyod, szemét vagy. Ha te hízol meg, és ő hagy el, az teljesen értelemszerű. Ha ő un meg és lelép, az oké. Fordított esetben viszont önző gaztett, amelyik férfi ilyet merészel, az egy érzéketlen ösztönlény. Amikor látom magam körül a párokat, kicsit irigy leszek, hogy mindenkinek van társa, de egyszersmind bölcsebb, hiszen csak keveseknek lesz tartós befektetés. Pár év és befuccsolhat a dolog. A legtöbb kapcsolat bensőséges - eleinte – én is ilyet keresek a továbbiakban, de megint ott vagyok, hogy úgyse tetszenék senkinek. Félek a visszautasítástól és egyszerűen nem hiszem, hogy pár alkalom után ne dobna el. Mivel most olyan helyzetbe kerültem, várhatóan újra fel fog szaladni pár kiló. De hiszem, hogy lesz majd valaki, aki miatt érdemes lesz megszabadulnom tőlük. Ebben céltudatos maradtam.
