„Bemagyarázta magának, hogy mi lehet a valószínű, biztos a férjének is van valakije, és: ...elkezdett rá építkezni. A puszta feltételezésre. Ezzel a magyarázattal meg is nyugtatta magát” - az ideális feleség ügyesen tart szeretőt, azt feltételezvén, hogy biztos a párja is így tesz, és valójában ez a családi harmónia záloga. Posztolónk viszont nem akart szerető lenni és kihátrált a dologból.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Az az igazi férfi, akinek nagy lakása/háza van, aki gond nélkül, rendszeresen ki tudja fizetni a rezsit, aki el tudja tartani a családját. Az a férfi, aki kényelmes életet tud biztosítani a feleségének és a gyermekének. Az a férfi, aki harmincöt éves korára elért valamit és ezt meg is tudja őrizni. Csak nem ismerek ilyen embert. Mert a történet vége, vagy az, hogy az asszony lépett le, vagy az, hogy ő. Vagy pedig egy szerető tolakodott be a felvázolt egyenletbe valamelyik oldalról. Az Igazi Férfira vonatkozó gondolatok nem tőlem származnak, hanem egy nőtől, aki felajánlotta, hogy ha akarok valamit, érjem be a szerető szerepével. Merthogy az ő férje olyan, mint ahogy fentebb említettem.
- Ha így van, akkor minek kellek én? Vagy bárki más férfi? - kérdeztem. Válaszolt valami homályosat, amit így fordítottam le magamban: mindjárt 45 leszek és még élni akarok. Nem így mondta, de durván ezt jelentette. Amit viszont szó szerint tudok idézni: „Csak az utóbbi 10 évben vagyok nagyon öntudatos, és tudok rendes feleség is lenni, akivel dicsekedni szoktak, és irigylik a férjét érte, olyan, aki beviszi a haveroknak a sört meg a rágcsát, míg ők a tévének üvöltöznek, mert meccs van. De nekem is jár valami, és ezeket az igényeket nem kell a másik orrára kötni” – mondta, majd hozzátette, hogy biztos a férjének is van szeretője, 80%, de neki ez így rendben is lenne. Mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. És ha a nő megértő egy feltételezett szerető kapcsán, akkor már ő is léphet. Ki érti ezt a logikát? Bemagyarázta magának, hogy mi lehet a valószínű, biztos a férjének is van valakije, és: ...elkezdett rá építkezni. A puszta feltételezésre. Ezzel a magyarázattal meg is nyugtatta magát. Akár így, akár úgy, nem hagyják el egymást, mert már felnőttek, és minek borítanának mindent 40 után? És a nő miért ne tartana egy megbízható, tiszta és rendes szeretőt? Tényleg, nekem miért nem jó így?
Mert 1. nem ilyet keresek. 2. Nem érem be a szerető szerepével.
Még volt pár levélváltás, hogy hát akkor sajnálja, meg ne gondoljak róla rosszat, aztán elővette gondolom a következő jelölt kartonját...
Megszívleltem a tanácsait, és legalább nem haragban váltunk el egymástól. Ha beolvasok neki vagy kioktatom, akkor visszavág és úgyis neki lesz igaza (a saját igaza). Eredmény: semmi meggyőzés. Mert már megvan a véleménye és elég céltudatos nő. Ilyenkor két férfinek (én + a férj) már nincsen beleszólása.
