„Amikor tisztázni próbáltam vele, hogy szeret-e még egyáltalán, egyértelmű rávágott igen volt a válasz. De továbbra sem érzem” – amikor a csávó beteg volt, a barátnő odaadóan ápolta, ám amikor a csaj robbant le, a pasi inkább a barátokkal volt, akikre mindig van ideje és pénze.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves Mindenki! Kíváncsi lennék, Ti mit tennétek a helyemben: a barátommal egy idősek vagyunk, másfél éve együtt. Én élek nála. Amikor egy hónapja egy kicsit lerobbant, folyamatosan ápoltam, segítettem, végig mellette voltam, napokig én gondoztam. Amikor én kerültem hasonló állapotba, szinte semmit nem tett értem. Két napra egyedül hagyott a lakásban, a hűtőt sem töltötte fel, ha kell valami, menjek le lázasan... Sokszor lelépett, amikor szükségem lett volna rá. Lelkileg már nem támogat. Van, hogy napokra elmegy, szinte egyáltalán nem keres, vagy estefelé dob egy sms-t, csak azért, hogy jelezze, ő tett valamit.
Úgy érzem, nem vagyok fontos neki. Már egy ideje gondolkodom, hogy véget kellene vetnem ennek a kapcsolatnak, viszont én nem vagyok olyan, akinek rögtön a szakítás ugrik be, mint megoldás, ha probléma van. Nem elhanyagolható tényező, hogy korábban nem volt ilyen. Szerelmes vagyok belé még mindig. Ezért vagyok még mellette. Tényleg a szakítás lenne az egyetlen megoldás? Vagy ha elköltöznék tőle egy időre, az érne valamit?
Azért ragaszkodom hozzá, mert nekem ez az első komolyabb kapcsolatom. A szüleimmel nem túl jó viszonyt ápolok, így ha szakításra kerülne a sor, csak hozzájuk tudnék visszaköltözni.
Sokáig voltam magányos, és örülök, hogy végre van valaki, akire azt mondhatom: velem van. Még ha keveset is, és még ha minőségileg nem is olyan, amilyennek szeretném. Barátaim nem sokan vannak, így azért mégis ad nekem egy kis életet, akkor is, ha az ő barátaival vagyunk (akikre amúgy bármikor képes időt és pénzt áldozni). Amikor tisztázni próbáltam vele, hogy szeret-e még egyáltalán, egyértelmű rávágott igen volt a válasz. De továbbra sem érzem. Szeretném rendezni vele a dolgot, mert úgy tűnik, ő azt hiszi, rendben vagyunk.
Az érzelmeim egyértelműek és ez az egész bonyolultabb is mintsem, szakítás / nem szakítás legyen az egyértelmű válasz. De ha nem ezek, akkor mi van még, amire nem gondoltam?
