„Olyan költekezésbe fogott, mintha kiapadhatatlan pénzforráshoz jutott volna. Odaadtam neki a kártyámat” – ha a pasi nem elég dögös, ám van pénze, még az sem feltétlenül jelenti a totális boldogságot. És a barátnő sem könnyíti meg a dolgok menetét, ha sűrűn kezdi úgy a mondatait, hogy „Bezzeg az exem”.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
Mióta ivarérett vagyok, eljutott a tudatomig, hogy a legtöbb nőt nem érdeklem, mert külső tulajdonságaimat tekintve nem születtem olyannak, aki nekik általánosan bejön. Ha megismernének, ha esélyt adnának, akkor látnák, hogy azért tudok valamit nyújtani. Megbízható és odaadó vagyok. Az anyagiak terén nem szűkölködöm, viszont esetemben itt megdőlnek a korábbi elvek, mert még ezzel sem tudom levenni őket a lábukról. Az anyagi helyzetem nem látványos, nem vágok fel vele, nem is látszik rajtam.
Ezek az előzmények.
Viszonyba bonyolódtam egy nálam hét évvel idősebb nővel. Azért nem volt okos dolog belemenni ebbe, mert az ex pasiját ismerem. De én ugye nem válogathatok és így alakult. Belementem. És ha szakítottak, akkor miért ne?
Eleinte normális volt, és jól szót lehetett érteni vele. Azt már utána tudtam meg, hogy azért szakítottak, mert ő félrelépett. Még ki akartak volna békülni utána, és a pasija elvitte még őt egy szép helyre nyaralás címen, de folytatás így sem lett, ahogy hazajöttek, meg is váltak egymástól.
Összejöttünk tehát, hozzám költözött. Mivel gáláns akartam lenni, szabad kezet adtam neki. Erre ő olyan költekezésbe fogott, mintha kiapadhatatlan pénzforráshoz jutott volna. Odaadtam neki a kártyámat. Vásárláskor mindig mindenből azt vett, amit megszokott, nem azt, amit mondtam. És az nem a legolcsóbb és legegyszerűbb volt. Azt mondja: az exe is ezt szerette, azt használta, amazt szokták meg... Mindig volt otthon gyümölcs, zöldség, de az nem volt jó, mást vett. Az olcsóbb élelmiszer sem volt jó, és ezt nem zsugoriságból mondom, csupán praktikusságból...
És ekkor kezdődött a „Bezzeg az exem”- időszak. Beleszólt, hogy milyen ruhát vegyek fel inkább, milyen legyen a hajam, járjak edzeni. Bezzeg az exe még ma is fel tudná venni az érettségi zakóját... - hallgattam. Idő kellett hozzá, hogy megismerjük egymást. Az eszem is azt súgja: Kell-e neked ez hosszú távon? Hogyan alakul ez 1 év múlva? Mert a demó verzió nem tetszett. Mi hát a jövőnk? Barátnőnek kevés, feleségnek meg sok lenne. A jó szívemnek köszönhetően nem szakítottam még vele, mert nem tudott volna hova menni. Persze fel vagyok rá készülve, hogy egy szép napon bejelenti, van valakije, és odaköltözik. De erre nem várhatok. Mennyi időt adjak még neki? Változhat ez a helyzet, míg ki nem tisztul belőle az exe teljesen?
